Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

— általában elmondom, hogy kedvezőnek tekinthető: a törvényjavaslat előkészítése során az egyházak mindvégig érdemi partnerei voltak az állami szerveknek;

— megköszönöm a miniszterelnök úr válaszlevelét Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatával kapcsolatban,130 ez a megnyilatkozás is kedvező nemzetközi visszhangra talált,

— örömmel veszem, hogy a pápa látogatásának előkészítésével kapcsolatban az illetékes állami és egyházi szervek felvették a kapcsolatot, javaslom, hogy induljon el az érdemi előkészítő munka,

— a pápa látogatásának ökumenikus jelentősége is lesz, illetve az egész nemzet számára fontos esemény,

— az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban megértjük a kormány nehézségeit, egyetértünk a fokozatosság elvével, a katolikus egyházat nem vezeti semmiféle „visszavágási” szándék, részünkről a kormány jóakaratot fog tapasztalni.

Németh Miklós miniszterelnök:

— bejelenti, hogy a pápalátogatás előkészítésére operatív bizottság alakult;131

— átadja a szót Losonci Andrásnak.

Dr. Losonci András, a MIOK elnöke:

— megköszönöm a miniszterelnök úr beszédét, annak szemlélete és tartalma miatt;

— különösen fontosnak tartom az antiszemitizmussal szembeni állásfoglalását;

— javaslom, hogy a Tanács foglaljon állást, mely szerint elítéli a fasiszta ideológiát és az antiszemitizmust, különös tekintettel a Budapesten felbukkant nyilas röpiratra;132

— javaslom, hogy a Tanács ezen állásfoglalását minden jelenlevő írja alá, s azt hirdessék ki minden felekezet, egyház istentiszteletén;

szó. A törvényjavaslat 19. §-a foglalkozott az egyházak gazdálkodásának szabályozásával, amely két, markánsan különböző alternatívát vetett fel. Az „A” változat szerint az egyházak nem válnak adóalannyá (vállalkozási-gazdasági tevékenységet csak külön e célra alapított szervezetük folytathat), a „B” változat értelmezése szerint viszont maga az egyház folytatja a gazdasági tevékenységet, amelyet így nyereségadó-kötelezettség terhel. Nem véletlen, hogy' az egyházak az első változat mellett kötelezték el magukat. Az egyházak gazdálkodásáról egyébként az 1990/4. te. 18—19. §-a tartalmazta a végleges, már decemberben kialakult, a fenti „A” változatot tartalmazó megállapodást. (A végleges szöveg egyszerre biztosította az egyházak számára a gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatását, valamint e célra vállalat, gazdasági társaság létrehozását, felsorolta továbbá, mely tevékenységek nem minősülnek egyházak esetén vállalkozási jellegűnek, pl. kulturális, oktatási, szociális stb. célú egyesületek fenntartása stb.) A kormány később részletesebb szabályozást is kibocsátott: 76/1990. (IV. 25.) MT. rendelet „az egyházak gazdálkodásának egyes kérdéseiről”. TRHGy. 1990.1. köt. 560—561. p.

130 Paskai és a miniszterelnök levélváltását közölte pl.: Mindszenty bíboros perének felülvizsgálata. In: Új Ember, 1989. július 23. 1. p.; A miniszterelnök és a bíboros levélváltása Mindszenty József perének felülvizsgálatáról. In: Népszabadság, 1989. július 11.4. p.; Magyar Nemzet, 1989. július 11. 4. p. stb. Paskai azt kérte a kormánytól, hogy kezdeményezze Mindszenty perének felülvizsgálatát, Németh Miklós válaszlevelében soron kívüliséget ígért az ügyben. A legfőbb ügyész mindennek alapján november 8-án rendelte el Mindszenty ügyében a perújítást. Ld. minderről: SOMORJAI-ZlNNER, 2008.164., 169., 1194—1197. p.

131 A bizottság az egyháziak bevonása mellett szinte valamennyi (művelődési, külügyi, szociális stb.) minisztérium bevonásával, körültekintően készítette elő a pápalátogatást, a tárcaközi bizottság 1990 márciusában már a helyszíni bejárások tapasztalatait is megvitatta. MÓL. XIX-I-9-ss. 10.270/1990.IV. sz. stb.

132 Ld. 123. sz. jegyz.

56