Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

2.2. Emlékeztető az Országos Vallásügyi Tanács alakuló üléséről,

1989. október 20.122 123 124

1. / Németh Miklós miniszterelnök megnyitó beszéde

(a beszéd az emlékeztetőhöz mellékelve125)

2. / Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter bevezetője

a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat126 vitájához:

— röviden indokolja, miért van szükség a törvény elkészítésére,

— hangsúlyozza, hogy a törvény csak a legszükségesebb, szabályozást igénylő kérdésekre tér ki,

— elemzi az Alkotmánybíróság szerepét az új vallásfelekezetek bejegyzésével és esetleges megszűnésével kapcsolatban,

— véleményeket kér a jelenlévőktől a nem magyar joghatóság alá tartozó egyházi tisztségek betöltésével kapcsolatos, a javaslatban szereplő alternatívákról, valamint az egyházak gazdálkodását érintő, ugyancsak alternatív jellegű megfogalmazásokról,

— utal arra, hogy a volt egyházi ingadanok egyházi hasznosításra történő visszaadásával kapcsolatban törvényjavaslat áll kidolgozás alatt, ismerteti ennek fő elveit,

— elmondja, hogy e törvényjavaslat még nem szerepelt államigazgatási egyeztetésen, ezért megfogalmazásai nem tekinthetők véglegesnek.

3. / Németh Miklós miniszterelnök:

— megnyitja a törvényjavaslat feletti vitát,

— kéri a jelenlevőket, hogy a megnyitó beszéd megállapításaihoz is szóljanak hozzá,

— elmondja, hogy az egyházi vezetőkkel létrejött korábbi találkozókon felvetett konkrét kérdéseknek csak egy részét válaszolta meg beszédében, ezért az egyházi vezetők minden problémára kiterjedő írásos választ fognak kapni; kéri, hogy azt tekintsék majd a miniszterelnök hivatalos reagálásának,

122 Az ún. sarkalatos törvényekről van szó, melyek az 1989. június 13 - szeptember 18. között ülésező Nemzeti Kerekasztal tárgyalások legfontosabb témaköreit jelentették. Ezek a demokratikus átmenet szempontjából kiemelt jelentőségű, lényegében a jogállami berendezkedést megteremtő jogszabályok voltak: a köztársasági elnök és az országgyűlési képviselők választása, a pártok működése és gazdálkodása, az alkotmány módosítása és az Alkotmánybíróság felállítása, az Állami Számvevőszék létrehozása, a büntető törvénykönyv módosítása. A szeptember 18-i megállapodás eredményeit október folyamán foglalta törvényekbe a parlament, ami lehetővé tette a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. (Egyes pártok - elsősorban az SzDSz és a FIDESz - a köztársasági elnök megválasztásának módját nem fogadta el, ez vezetett a november 26-i népszavazáshoz. Vö. 150. sz. jegyz.)

123 „Magyar Nyilaskeresztes Párt Intéző Bizottsága” aláírással október elejétől terjedt el egy, a párt újra- alakulását, programhirdetését, sőt az ellenzéki pártokkal (FIDESz, SzDSz) való kapcsolatfelvételét bejelentő röplap, amit a közélet egésze elutasított, és nagy izgalmat váltott ki. Október 20. után derült ki, hogy a röplap egyszerű provokáció volt, melyet a kommunista Antoniewicz Roland, a Kádár János Társaság egyik vezetője készített.

124 IRM. KI. KF. ad 70.015/1990. sz. III.; HIA. IPP. ad Box. 84.

125 Ld. előbb, 2.1. pontban.

126 A tanácsülésen az Igazságügyi Minisztérium által október 9-én lezárt, „Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról” címet viselő tervezetet vitatták meg, mely már lényegi elemeit tekintve a később elfogadott törvény szövegét foglalta magában, ugyanakkor több ponton is megjegyzéseket, illetve szövegvariánsokat (alternatívákat) is tartalmazott. IRM. KI. KF. ad 70.015/1990. sz. III.; HIA. IPP. ad Box. 84.

54