Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

Az Országos Vallásügyi Tanács helye a rendszerváltó struktúrában

Tájékoztatáspolitikai Kollégium, a Tudománypolitikai Kollégium, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium, s ebbe a sorba illeszkedett az Országos Vallásügyi Tanács is.40 Előbbi három kollégiumnak - legalábbis kezdetben — Pozsgay Imre államminiszter volt az elnöke (a nemzetiségi kollégium élén az ősszel Tabajdi Csaba váltotta), ami azért is ér­dekes, mert az Országos Vallásügyi Tanács esetében ilyesmi nem merült fel (kezdettől egyértelmű volt, hogy a miniszterelnök látja el ezt a feladatot). Bár a tanács felállításáról rendelkező kormányhatározat a tagok között említi „a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminisztert” is, Pozsgay egyszer sem jelent meg az üléseken, és nincs annak jele, hogy bármilyen formában részt vett volna a tanács munkájában.41 A kollégiumok közül különösen fontossá illetve ismertté a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium vált,42 jóllehet kezdetben ugyanolyan értetlenséggel és bizalmatlansággal kellett meg­küzdenie, mint az Országos Vallásügyi Tanácsnak. A kollégium mellett létrejött például a Nemzetiségi Titkárság, amelyet rengeteg kritika ért („kisebbségi pártközpontnak” is nevezték), ahogy az Egyházpolitikai Titkárságot is, és kezdetben tisztázatlannak tűntek a kollégium és a Művelődési Minisztérium hatásköri kérdései.43 (Ez utóbbi is pontosan párhuzamba állítható az egyházügyekkel.) Az őszre azonban ezek a kritikák háttérbe szorultak és a kollégium jelentős munkát végzett a kisebbségi kérdés egyes jogszabá­lyainak megalkotásában, érdekegyeztetésben stb. Az Országos Vallásügyi Tanács bár elnevezésében különbözött, párhuzamba ál­lítható volt ezekkel a szakmai, döntéselőkészítő, vitafórum-jellegű testületekkel. Jel­lemző, hogy — az amúgy nagyon is gyakori44 - elnevezésbeli bizonytalanságok során maga Glatz Ferenc is „egyházpolitikai kollégiumnak” (sőt nyilvánvaló elszólással: „Álla­mi Egyházügyi Kollégiumnak”) nevezte a miniszterelnök mellett kormányhatározattal létrehozott testületet, amely „dönt és állást foglal és javaslatokat tesz bizonyos általános, Magyarországon a vallásügyet és az egyházügyet érintő általános kérdésekben”.45 Ezzel nagyon is összeegyeztethetőnek, sőt kívánatosnak nevezte, hogy a minisztériumához kerüljenek az egyházügyekkel összefüggő döntések, és határozottan cáfolta, hogy Sar- kadi Nagy Barna szerepvállalása bármilyen módon is az AEH újjászervezésének felelne 40 Ld. minderről legutóbb: MÜLLER, 2008. 21-24. p. Ld. ezekről pl.: Megalakult a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma. In: MTI. 1989. március 28. - MTI. 1989.; Tudománypolitikai kol­légium alakult. In: Magyar Nemzet, 1989. május 20. 2. p. (Ez utóbbi kollégium „túlélte” a rendszerváltást.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium június 12-én alakult, hasonlóan az Országos Vallásügyi Tanácshoz, ezt is kormányhatározat állította fel. Ld. 1048/1989. (IV. 24.) MT. hat. „a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumáról”. GYŐRI SZABÓ, 1998. 440-441. p. (Érdekességként megjegyezzük, hogy ennek 3. § b.) pontja értelmében a tagok közé a nemzetiségeken kívül minisztertanácsi felkérést kapott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Kar is.) 41 Vő. 77. sz. jegyz. Ugyanakkor az első tanácsülés anyagait (Németh Miklós megnyitó beszédének szö­vegét, az ülésről készült emlékeztetőt, valamint az egyházügyekben akkor aktuális törvénytervezetek — a vallásügyi törvény tervezete illetve az állami tulajdonban lévő, egyházaknak átadandó ingatlanok ügyében született feljegyzés — szövegét) október végén Pozsgay részére is megküldték. HIA. IPP. ad Box. 84. 42 Ld. például az egykorú véleményekből: „Egyeden olyan frissen alapított intézmény sincs ma Magyarországon, mely nagyobb lendülettel látott volna feladatához, mint a Nemzed és Etnikai Ki­sebbségi Kollégium.” Nemzetiségi Kollégium munkája. In: Szabad Európa Rádió, 1989. október 26. — MTI. 1989. A testületről — egyben a rendszerváltásban tevékenykedő hasonló kormányszervek közül az egyedenről — részletes monográfia is készült: GYŐRI SZABÓ, 1998. 43 Győri Szabó, 1998. 31. p. 44 Vö. 60. sz. jegyz. 45 MOIL. Kult.B. Jkv. 1989. június 29. 7—8. p. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom