Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
Az állami egyházpolitika kulcsszereplői a rendszerváltás korában - Új kormányzati struktúra formálódása, 1989. április–június
AZ ÁLLAMI EGYHÁZPOLITIKA KULCSSZEREPLŐI A RENDSZERVÁLTÁS KORÁBAN A folytatás előtt érdemes megjegyezni, hogy 1989 májusára alakultak ki illetve rögzültek a rendszerváltó egyházpolitika személyi feltételei. Az év elejétől az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége már alaposan megváltozott, a folyamatot Miklós Imre távozása tetézte be. Utóbbival az ÁEH szerepköre lényegében kicserélődött. Végleg feladta az egyházakat hatósági úton ellenőrző, pártállami szerepét, működésének 1989. május-júniusi felszámolása idején már súlytalan, a rendszerváltó kormánypolitika eszközévé vált tevékenységet folytatott. E politika kezdeményezése teljes egészében a kormány kezébe került, melynek Németh Miklós miniszterelnök az élére állhatott, s az ő demokratikus egyházpolitikai kereteket teremtő igyekezete jelentette a folyamat következetes végigvitelének garanciáját. E politika megvalósítása érdekében kötelezte el magát még az ÁEH általános elnökhelyettesi pozíciójában SarkadiNagy Barna is. A rendszerváltó egyházpolitika másik két kulcsszereplője: Kulcsár Kálmán igazságügy- és Glatz Ferenc művelődési miniszter lettek. Előbbi ugyan 1988 júniusa óta miniszter volt, viszont azáltal, hogy elkötelezte magát az alkotmánymódosítás (így az alkotmányos alapjogok, köztük a vallás- és lelkiismereti szabadság törvényi garanciái) mellett, az új alapokra helyeződő egyházpolitika egyik kulcsszereplőjévé lépett elő. Szerepvállalását felerősítette, hogy az ÁEH megszűnése után a vallásügyi törvény előkészítése is tárcájának illetékességi körébe került. A legfontosabb szereplővé, egyben az új egyházpolitika gyakorlati megvalósításának végrehajtójává május 10-én történt beiktatását követően Glatz Ferenc vált.15 16 Glatz első nyilatkozataiban nagy szabású kultúrpolitikai tervek rajzolódtak ki. Többször is hangoztatta, hogy az egyházak a nemzeti kultúra megbecsülendő intézményei, ezért az egyházakkal kapcsolatos legfontosabb államigazgatási feladatokat a Művelődési Minisztériumnak kell ellátnia. (Koncepciója a nyáron meg is valósult.) Az egyházakat támogató, „menedzselő” kultúrpolitikáról beszélt, és mindent el is követett ennek megvalósítására. Fontos szerepet játszott még az állami egyházpolitikában Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának vezetője. A meghatározó személyekhez 1989 augusztusától csatlakozott Platthy Iván, a Művelődési Minisztérium Egyházi Főosztályának vezetőjeként. ÚJ KORMÁNYZATI STRUKTÚRA FORMÁLÓDÁSA, 1989. ÁPRILIS - JÚNIUS Németh Miklós miniszterelnök az átmenet jegyében a kormányzati struktúra új elemekkel történő megtöltését, új típusú, a demokratikus átalakulásnak megfelelő intézmények kialakítását szorgalmazta. Az országgyűlés Kulturális Bizottságában május 2-án még csak azt jelentette be, hogy ezeknek az intézményeknek a rendszere egyelőre kialakítás alatt áll, a két héttel később nyilvánosságra hozott elképzelései illetve a nyár folyamán megvalósuló reformok azonossága azonban arra utal, hogy nagyon is határozott 15 A kormányátalakításra egykorúan ld.: Egységesebb, ütőképesebb lett a kormány. In: Magfar Hírlap, 1989. május 11. 6. p. stb. 16 MOIL. Kult.B. Jkv. 1989. május 2. 44-54. p. 17
