Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

A községtérképek további csoportja a felmérési térképek, melyek a község területét a mezőgazdasági adatok nélkül (vagy azokat csupán mellékesen, vázlatosan feltüntetve) ábrázolják s céljuk csak a község területi kiterjedésének, esetleges vitás határának pontos megállapítása volt. Hasonló jellegűek a vitás határrészt ábrázoló térképlapok, melyek a pontos határvonalat peres eljárás útján eldöntő viták kapcsán jöttek létre s rendszerint csupán a határvonal kisebb részeinek közvetlen környékéről nyújtanak képet. Ide tartoznak a helységek részletes, pontos belterületét ábrázoló térképek is. Ennél könnyebb a más jellegű térképek szétválasztása, ahol a térkép célja jobban felismerhető. A vízrajzi térképek között megkülönböztetjük a folyók, patakok, tavak, mocsarak helyszínrajzát, valamint a vízszabályozási térképeket, melyeken az új mederre, átvágásokra s egyéb műszaki munkálatokra vonatkozó részletek láthatók. Ezek között is szétválasztjuk a folyószabályozási, csatornázási és mocsárlecsapolási térképeket s megkülönböztetjük a helyszínrajzokat, illetve hossz- és keresztmetszeteket. A kéziratos térképeink között még olykor előforduló további térképfajták: áttekintőtérkép; bányatérkép, földtani térkép; út-,, vasút-, hajóút-, postatérkép; katonai térkép; történelmi, közigazgatási, nemzetiségi, egyházigazgatási térkép. 3. A rövid magyar cím harmadik eleme a térkép készítési évének feltüntetése. Mindenkor az eredeti térkép készítésének kelte mérvadó. Az időpont megállapítását abban az esetben is megkíséreljük, ha a térkép erre vonatkozóan semmiféle adatot nem közöl. A hiányzó évszám megállapításához a legbiztosabb támpontot szerzőjének életrajzi adatai nyújtják. Erre vonatkozó adatok találhatók Fodor Ferenc : Magyar térképírás I—III. (Budapest, 1952.) c. művében. (Ld. a III. kötet végén található bibliográfiát is.) Segítségünkre lehet azonban a térkép elkészítési stílusa (a felmérés pontossága, hegyábrázolásának módja, díszítőelemeinek jellege, a fokhálózat alkalmazása stb.), feliratainak nyelvi alakja (1780-ig általában latin, ettől kezdve az 1820-as évekig latin-német; a magyar címzés általában csak ettől kezdve fordul elő). Fontosak a településtörténet, népiségtörténet és helytörténet eredményei: a XVIII. század folyamán telepített községek keletkezésének éveiből, a meglévő községeknél pedig az esetleges idegen telepítések időpontjából következtethetünk a térkép keletkezési évére, aszerint, hogy a betelepítés előtti vagy utáni állapotot tünteti-e föl. Hasonlóan jól használhatók a folyószabályozási munkák elvégzésének, csatornák készítésének, utak, vasutvonalak építésének megállapítható dátumai. A hitelesítés vagy másolás helyenkint feltüntetett évszámai mellett gyakran nyújtanak megközelítően pontos tájékoztatást a térképek hátlapjára írt hivatalos feljegyzések, iktatószámok évmegjelölései is. Ha a térkép készítésének pontos ideje nem állapítható meg,, hozzávetőleges értékeket adunk, melyek lehetnek egy-két évtizednyi pontosságúak, valamely időpont előtti vagy utáni évre utalók