Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

ben a megkülönböztetésül szolgáló ismérveket is röviden megadni. Ennek ellenére ez a felsorolás nem teljes és elképzelhetők más szakcsoportok is, melyek kialakítását az anyag eltérő jellege, különleges sajátosságai indokolhatják. A jelleg-csoportok összeállítása egyúttal a térképanyag szakmutatójának rendszerét is megszabja, azét a mutatóét, melyet a kutatók igen gyakran használnak s térképeink legfontosabb segédleteinek egyike. A kéziratos térképek legnagyobb része egy-egy község területének részletes térképe. Ezek szétválasztása okozza a legnagyobb gondot. Közöttük a legtöbb mezőgazdasági térkép, melyek a következő csoportokra oszthatók: a) Űrbéri térkép. Úrbérrendezés alkalmával készült. Ha címében erre nem utal, a földesúri és úrbéres földek határozott elkülönítéséről, számozott, esetleg a jobbágyok neveivel ellátott parcellákról, dülőbeosztásról, a jobbágyok nevét és szolgáltatásait, terültei adatokat feltüntető táblázatokról ismerhető fel. Mezőgazdasági vonatkozású adatokban a leggazdagabb. b) Tagosítást térkép. Az 1836—70 között lefolytatott tagosítási perek alkalmával készültek, egyébként az úrbéri térképekhez hasonló adatokkal. c) Kataszteri térképek. Az egész ország területére kiterjedő, azonos szempontok szerint, azonos kivitelben készült felmérések. Közöttük a II. József-féle első felvétel (1786—1789), az 1850-es években készített ideiglenes, s az 1856-tól meginduló állandó kataszter lapjait különböztetjük meg. d) Birtokmegoszlási térkép a művelési ágak feltüntetésével. A földesúri és úrbéres földek elhatárolására készült, az előbbiekhez hasonló gazdag mezőgazdasági adatokkal, de számozott parcellák, BZ úrbéres viszonyra utaló egyéb feljegyzések és jobbágynevek nélkül. A művelési ágak különböző színnel, jellel vagy felirattal történő megkülönböztetésével. e) Birtokmegosztási térkép. Osztályperek során keletkező térképek, melyek a különböző birtokosok között megosztott területrészeket tüntetik fel. Ha ábrázolják is a művelési ágak megoszlását, a hangsúly nem a termelési adatokon van. f) Művelési ágak megoszlását jeltüntető mezőgazdasági térkép. A birtoklásra vonatkozó adatokat nem tartalmaz. g) Egyes művelési ágak térképei. Egy-egy község szántóföldjeire, rétjeire, legelőire, szőlőire, erdőire vonatkozó felvételek, az egész batárról vagy csak kisebb területrészekről. Ez utóbbiak között külö-" nősen gyakoriak az erdőtérképek, melyek lehetnek erdőgazdasági térképek, a faállomány kitermelési tervével, a faanyag korára, fajtáira, területi megoszlására vonatkozó adatokkal, erdőüzemtest-térképek, melyek az 1857. évi erdőrendelet óta, az előbbinél is részletesebb kivitelben készültek, s lehetnek végül egyszerű erdőtérképek, melyek csak az erdőterület kiterjedését mérik fel.