Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

Városok, községek térképeinél a mondat élén álló helységnév után zárójelben föl kell tüntetni a megye nevét is, ahová a város vagy község a térkép készítésének időpontjában tartozott. Megjelöljük a megye nevét az egykori Magyarországhoz tartozott helységeknél is, mai hivatalos elnevezésük után azonban (rövidítve) közöljük azt is, hogy ma melyik országhoz tartoznak. Ha a térképen ábrázolt terület nagyobb egy községnél, de háromnál több helység területére nem terjeszkedik ki, a címben valamennyi helység neve feltüntetendő. Ha azonban háromnál több helység területéről készült, a községeket nem soroljuk fel, hanem a megye vagy tájegység megnevezésével, esetleg az ábrázolt terület földrajzi határainak feltüntetésével igyekszünk a térképen felmért területet körülhatárolni : Sarkad és környékének ... térképe. A diósgyőri kamarai uradalomhoz tartozó községek. A Dunántúlnak a Balatontól D-re eső területe. A Duna-Tisza köze Uszód-Alpár és Sükkösd-Felgyő _ között. Nagyobb területrészeket érintő folyók, csatornák, tavak helyszínrajzát ábrázoló vízrajzi térképeknél a felmért víz-szakaszt a terület két végpontján lévő községek megnevezésével jelöljük. A rövid magyar cím élére ilyenkor a folyó, csatorna, tó neve kerül. Hasonló szabályok érvényesek az út-, vasút- és országhatártérképek esetében is: A Duna helyszínrajza Dunaföldvár-Fadd (Tolna m.) között. 1828. Hatvan-Gyöngyös (Heves m.) közötti út térképe. 1830. A Balaton helyszínrajza Keszthely-Szigliget (Zala m.) között. 1828. 2. Jelleg. A feldolgozó által adott rövid cím másik tagja a térkép jellegének szabatos meghatározása. Ez nemcsak a térképek későbbi szakmutatózása, hanem a térképek használóinak gyors útbaigazítása szempontjából is fontos feladat. Meghatározásánál a térkép készítőjének eredeti célkitűzése a döntő, mely rendszerint már a térkép címéből kitűnik. Lényeges azonban, hogy a jelleg megállapításánál mindig azonos ismérvek alapján döntsünk. A különböző térképfajták következetes elhatárolása segít a cím nélküli, vagy címében a térkép jellegére nem utaló térképek esetében is. A jelleg meghatározásához természetesen némi gyakorlat, a térképek különböző csoportjainak ismerete is elengedhetetlenül szükséges. A következő felsorolásban igyekeztünk a térképek különböző válfajait számba venni s néhány nehezen elhatárolható típus eseté-