Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

1. Terület. A mondat élén az ábrázolt ország, tájegység, megye, település, határrész, folyószakasz nevének kell állnia. Ezt a nevet mindenkor a helység legutolsó hivatalos magyar elnevezése szerint állapítjuk meg (az érvényben lévő helységnévtár, az egykor Magyarországhoz tartozott helységek esetében pedig az 1918. évi helységnévtár alapján). A Magyarországtól azóta elcsatolt területeken fekvő helységek esetében a magyar elnevezés után zárójelben feltüntetjük mai hivatalos elnevezésüket is. (Az új nevek az 1938. évi helységnévtár függelékében találhatók meg. Az azóta történt változásokról nincs magyar segédeszköz, az új nevek csak az illető államok legújabb helységnévtárainak adatai alapján állapíthatók meg.) A helynevek a térképek keletkezése óta gyakran jelentősen megváltoztak. Különösen 1900—1910 körül helyettesítették teljesen új elnevezésekkel a nem magyar hangzású helységnevek tömegeit. Ezek megállapítása gyakran meglehetősen nehéz feladat. A megváltozott helyneveket legtöbb esetben az 1913. évi helységnévtár tünteti fel. További adatokat tartalmaznak s különösen a praediumok, puszták hovátartozandóságához nyújtanak segítséget a következő művek: Lipszky János: Repertórium. Buda 1808. Korabinsky M. J.: Geographisch-Historisches und Producten Lexikon von Ungarn. Pozsony 1786. Vályi András: Magyarországnak leírása. I—III. Buda 1796. Nagy, Ludovicus: Notitiae .,. Hungáriáé. I—II. Buda 1828. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I—IV. Pest 1851. Jelentősen megváltozott helynevek esetében a legutolsó hivatalos magyar elnevezés után zárójelben feltüntetjük az egykori, a térkép készítésének idejében használatos, a térkép eredeti címében vagy magán a térképen olvasható helynevet is: Báródsomos (egykor Kornicel, Bihar m. — Cornifel, R.) határában fekvő erdők térképe. 1795. Ha azonban az új és a régi név közötti különbség jelentéktelen (a helynév csak megkülönböztető előrésszel bővült), a régi név feltüntetése nem szükséges. Egykori községek (praediumok, puszták) területét ábrázoló térképeknél a rövid magyar cím élére annak a helységnek neve kerül, ahová a puszta területe ma közigazgatásilag tartozik, s ezután említjük meg az ábrázolt puszta, határrész nevét: A Szemcséd községhez (Tolna m.) tartozó Hékút puszta mezőgazdasági térképe. 1771. Mappa praedium Hékut repraesentans. Mind a helység, mind az esetleges határrészek nevei aláhúzandók.