Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

A geográfiai és kartográfiai adatokat a szabályzat III. D. 1. és 4. pontjában ismertetett kisebb fogalomcsoportokra bontva, az egyes csoportoknak megfelelő betűk alatt kell felvenni. Kihagyandó az a betű, amely alatt semmi leírnivaló nincs, kivéve a 4. pont e) és i) csoportját, ahol a tájolás, illetve keret hiánya is feltüntetendő. Bár az Agricultura és Topográfia csoportokon belül az adatok nagy eltérései miatt az alcsoportok sorrendjét nem lehetett hasonló módon felsorolni, törekednünk kell itt is az adatok sorrendjének azonosságára. III. Az adatfelvétel szabályai A) A térkép jelzete. Levéltári viszonylatban a térképanyag a proveniencia elvének megfelelően különböző sorozatokban van elhelyezve aszerint, hogy a térképek melyik levéltár anyagából kerültek ki. így pl. az Országos Levéltár térképtárában külön sorozatokban találhatók a Kamarai, Helytartótanácsi, Regnicolaris, Kancelláriai levéltár, az Esterházy, Festetics, Nádasdy, Zichy s más nagybirtokos családok levéltárainak, a Vízrajzi Intézet s egyéb hivatalok anyagából kikerült térképek. Ezeket a térképeket általában maguk a levéltárakat létrehozó kormányhatóságok vagy a levéltárak tulajdonosai emeltették ki az iratok mellől s rakatták az iratanyag tagolódásának vagy a térképek elhelyezésének megfelelő tetszőleges rendbe s látták el ezzel egyidejűleg különböző jelzetekkel.

1 A leltárlapokon a térképek eredeti, teljes jelzetét föl kell tüntetnünk. Ha időközben a térképanyag eredeti rendje s jelzete megváltozott, a térkép új jelzete kerül a leltárlap élére s a régi jelzetre csupán a megjegyzések között utalunk.

2 Több szelvényből álló térképek lapjait minden esetben végigsorszámozzuk s a szelvények számát a jelzethez kapcsolódó kettőspont után tüntetjük fel: O. L. Vegyes kéziratos t. 803 :1-4. B) A feldolgozó áltál adott rövid magyar cím. Egy mondatban tartalmazza a térképen ábrázolt terület és a térkép jellegének pontos meghatározását, valamint a térkép készí1 tésének időpontját. 1 Ez a rendszer egyébként meglehetősen elavult. Sokkal megfelelőbb egy-egy levéltár térképtárában valamennyi állag egytől kezdődő folyamatos sorszámozása, természetesen a nagyobb térképsorozatok további együtt-tartásával s a régi jelzetek feltüntetésével. A vidéki levéltárak 1955-ben végrehajtott leltározása már e rendszer szerint történt s csupán a teljesen elütő jellegű nagyobb sorozatokat látták el megkülönböztetett sorszámokkal (pl. a kataszteri térképeket). Az Orsz. Levéltárban a térképanyag folyamatos sorszámozása éppen ezért időszerű s a jövőben rövidesen megvalósuló feladat. 2 A térképek régi jelzéseihez az új jelzésekre utaló ún. concordatiajegyzéket kell készíteni, hogy a régi jelzet alatt idézett vagy keresett térképek is megtalálhatók legyenek.