Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
egyenlő, hogy egyenlően szerethesse a hazát mindenik, ami tehát törvényeink közül ezen egyenlőséggel ellenkeznék, azt eltörölni kívánjuk." 1 ** Abban is megegyezik Tisza álláspontja a Deákéval, hogy a nemzetiségi kérdés a többi kérdéssel együtt csak akkor szabályozható törvény útján, ha az országgyűlésen a kényszerűen távolmaradt követek is megjelenhetnek. Az általános vita további hozzászólói nem zavarták meg a nemzetiségi kérdés körül kialakult összhangot. Némelyik szónok ugyan sötétebb színekben látja a nemzetiségi törekvéseket, de azért a jogokat nem tagadja meg tőlük; a nemzetiségek szónokai büszkélkednek ugyan múltjukkal s az önkormányzatra is hivatkoznak, de az abszolutizmusból kiábrándulva, bíznak az országgyűlés jó szándékában. Az általános vita szónokai közül Sztálay László, Pest vármegye képviselője, a 48-as törvényeken is hajlandó túlhaladni. ,,Nem elég — úgymond — az egész 1848-ki törvényeket életbeléptetni, szükséges azokat, amennyiben a polgárok teljes jogegyenlőségét nem mondanák ki, kellő szabatossággal pótolni. (Ügy van!) Istennek nincsenek többé választott népei: Övé az egész emberiség! (Helyes, igaz, éljen!) Ő ezt nem osztályozza úgy, hogy az egyiknek a szabadság jusson osztályrészül, a másiknak a járom (Igaz!); nem szabad tehát egy népséget sem azon eszközöktől megfosztani, melyek elkerülhetetlenül szükségesek, hogy mind emberi, mind egyéni hivatásának teljes öntudatára jusson; s az utóbbinak elérésére majdnem egyedüli eszköz a nyelv. Ennek használatára tehát minél tágasabb tért kívánok nyitni a Magyarországban lakó valamennyi népiségeknek, csak az ország egysége ne menjen veszendőbe. (Helyes.) De az ország egységén mint sine qua non condition belül kész vagyok minden népiség jogainak teljes elismerésére. Kész vagyok továbbá, valamint minden népiségnek, úgy valamennyi hitfelekezetnek is politikai jogosultságát megismerni, a politikai jogot valláskülönbség nélkül minden honfira kiterjeszteni. Kész vagyok ezekre nemcsak azért, mert az emberiség, az igazság parancsolják, hanem azért is, mert a politika tanácsolja." Szalay a felirati javaslatot fogadja el. 11 A következő szónokok közül Várady Gábor, Kubinyi Rudolf, gr. Csáky Tivadar a határozati javaslat, Bartal György, br. Eötvös József és Lónyai Menyhért a felirati javaslat mellett foglal állást. Szilágyi Virgil, Pest képviselője a május 18-i XXV. ülésen kifejti, hogy azok a nemzeti küzdelmek, amelyek nem a népszabadság elveiért folynak, hanem a népfajokat szembeállítják egymással, a reakció szüleményei. A népfajok megnyugtatása céljából a 48-as országgyűlés a jogegyenlőséget mondta ki. „És van még egy, mi ily országban a külön népfajok megnyugtatására szintén szükséges s ez az önkormányzásnak a kor kívánalmai szerint kifejtett i« Irományok 20. sz., 63. 1. 11 Napló 133. 1.
