Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

tünk újabb korszakában keletkezett ez a törvényünk is kifejezetten biztosította tehát a nemzetiségek számára a teljes jogegyenlőséget és ennek keretében ugyanazt a büntetőjogi védelmet, amelyben az államalkotó magyar fajhoz tartozó állampolgárok részesülnek."

4 Sem az indokolás, sem a törvény körül kialakult irodalom azonban nem mutat reá arra, hogy a nemzetiségi érzület védelmének gondolata már a törvény megalkotása előtt majdnem száz évvel Wesselényi Miklós javaslatában, az első magyar nemzetiségi törvényjavaslatban benne volt. Ennek 5. pontja szerint: „Az idegen ajkuakat nyelvökért s fajukért gúnyolni és sérteni, azok ellen ingerelni — akár szóval, akár írásban, avagy tettel történjék is — tilalmas."

5 Wesselényi javaslata magában foglalja a nemzetiségi érzület védelme mellett a nemzetiség elleni izgatás tilalmát is és ezáltal olyan gondolat törvénybeiktatását hozta javaslatba, amelyet száz évvel később sem találunk meg Európa egyetlen büntetőtörvénykönyvében. Az 1941 :V. tc. tehát a legnemesebb magyar hagyományok szellemében részesítette büntetőjogi védelemben a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok érzésvüágát, amelynek megbecsülése Szent István törvényétől, az idegenek „jóakaratú táplálása és tisztességes tartásá"-tól kezdve a magyar nemzetiségi politika egyik alapelvét képezte.

6 Az 1941 :V. tc. az állampolgároknak nemzetiségre való tekintet nélküli jogegyenlőségéből indul ki, amikor a nemzetiségi érzületet büntetőjogi védelemben részesíti. A magyar nemzetiségű magyar állampolgárok nemzeti érzésvilágát ugyanis kielégítő módon védi „az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről" szóló 1921: III. tc. Ennek 7. és 8. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: „7. §. Aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A büntetés tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassák ; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indítatott, a büntetés életfogytig tartó fegyház. 8. §. Aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ, vagy ily cselekményt követ el, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntetendő." 4 Képviselőházi Irományok V. k. Melléklet a 348. sz. irományhoz. 2. 1. 5 Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. 318. 1. 6 F. Riedl a törvényről így ír: „Ennek a törvénynek — úgymond — épen olyan példamutató jelentőséget tulajdoníthatunk, mint annak a tanításnak, amelyet István király fiának Imrének és ezáltal a magyar nemzetiségnek maradandó intelem és államférfiúi végrendeletképen adott, a magyarságnak a többi népekkel való együttélésről." Ungarische Gesetzgebung und völkisches Recht. Volk und Reich. Berlin, 19. évf., 1943 február—márciusi 2—3. sz. 167. 1.