Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

ség elleni engedetlenségre lázít, választói jogának 3 évre felfüggesztésével és 1500 frtig, vágy egy évig terjedhető fogsággal büntetendő." A képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899: XV. tc. 3. §-a 8. pontjában a választást érvénytelenséggel sújtja, „ha a képviselő a 7. pontban meghatározott módon, időben és célból valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet az állampolgárok vagy egy részük ellen gyűlöletre izgatott; vagy ha a magyar államot képező országok között fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam területi épsége és egysége ellen, úgy a nemzet politikai egysége ellen, úgyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgatott, vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdonnak felosztásával ámított, vagy ily cselekményben részes." A 122. § az izgatóra nézve még további szankciókat is előír: „A választás érvénytelenítése esetében, annak a személynek cselekvő és szenvedő választó-képessége, akinek cselekvése a jelen törvény 3. §-ának 2—11. pontjai alatt foglalt valamely érvénytelenségi ok tényálladékát magában foglalja, vagy valamely szavazat érvénytelenítését maga után vonta, az ítéletben meghatározott időre, mely azonban 5 évnél hoszszabb nem lehet, felfüggesztendő." Az 1874:XXXIH. tc. és 1899 :XV. tc. addig hatályukat nem veszített rendelkezéseit az 1925:XXVI. tc. hatályon kívül helyezte, az 1938 :XLX. tc. 28. §-ának 2. pontja pedig az 1899 :XV. tc. fentebb idézett rendelkezései helyett az alábbi, ma is hatályos rendelkezést tartalmazza: a választójogból ki van zárva az is, akit a Btk. 171—174. §-ában meghatározott izgatás vétsége miatt jogerősen elítéltek, a büntetés kiállásától, ületve végrehajtásának elévülésétől vagy a kegyelemből elengedéstől számított öt évig. 2. íy

A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről" szóló 1941 :V. tc. szövege a következő: „1. §. Aki mást az országban élő valamely nemzetiségre lealacsonyító kifejezés használatával, vagy ilyen cselekmény elkövetésével nemzetiségi érzületében megsért — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházbüntetéssel büntetendő. Ha a cselekményt sajtó útján vagy egyébként nyilvánosan követik el, a büntetés egy évig terjedhető fogház. A cselekmény miatt a bűnvádi eljárás magánindítványra indul meg. 2. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba." Az 1941 :V. tc. indokolását és országgyűlési vitáját a Trianon utáni nemzetiségi jogfejlődésről szóló fejezetünkben ismertettük. A törvény körül joggyakorlat még nem alakult ki s ezért most csak a törvény magyarázata és bírálata képezheti tanulmányunk tárgyát. Az 1941 :V. tc, noha hetvenhárom évvel nemzetiségi törvényünk megalkotása után jött létre, mégis a legbensőbb összefüggésben áll az 1868:XIiIV. tc-kel. A törvény javaslatának általános indokolása is a magyar nemzetiségi törvényből indul ki, amikor az 1868:XLIV. tc. bevezetését idézi, majd így folytatja: „Államéle-