Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

33. §. Egyesületalakítási jog. Az egyesületalakítás a nemzetiségi törvény szerint és Trianon után. — A bécsi jegyzőkönyv rendelkezései. 1. Az 1868:XLIV. tc. 26. §-a az iskolalétesítési jog mellett megengedi, hogy iskolák létesítése céljából „s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében! eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek és azt ugyan az államkomány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. Az ilyen módon létrejött művelődési és egyéb intézetek... az állam hasonló természetű s ugyanazon fokú intézeteivel egyenjogúak." A magánintézetek nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat a nyelvhasználatról szóló fejezetekben tárgyaltuk. A nemzetiségi törvény 26. §-ának ezeket a rendelkezéseit, ugyancsak az iskolaüggyel kapcsolatban a 4044/1919. M. E. sz. rendelet 14. §-a is átvette. E szerint iskolalétesítési célból, „valamint a nyelv, művészet, tudomány és általában a közművelődés előmozdítására, továbbá a közgazdaság fejlesztésére és ily rendeltetésű intézmények létesítése végett bármely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok az állam törvényes felügyelete alatt társulatokat, vagy egyesületeket alapíthatnak, tarthatnak fenn és pénzalapokat gyűjthetnek. Az' ily módon létrejött közművelődési és egyéb intézetek, valamint iskolák... az állam hasonló célú és ugyanazon fokú intézeteivel és iskoláival egyenjogúak". A trianoni békeszerződés 58. cikkének 5. bekezdésében csak halvány másolatát találjuk meg ezeknek a- rendelkezéseknek. Az egyesületalakítás itt a jogegyenlőség elvéből kiindulva az iskolajoggal kapcsolatban nyer szabályozást. „Azok a magyar állampolgárok — úgymond — akik faji, vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi magyar állampolgárok. Nevezetesen: joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvűket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják."