Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

kel, másrészt pedig a nemzetiségi tanulók anyanyelvüket és annak irodalmát az iskolákban tajiülhassák. Ezt a kettős célt szolgálták a visszatért területekre vonatkozóan kiadott és fentebb tárgyalt miniszteri rendeletek, amelyek mellett a kultuszkormány még néhány általános érvényű rendelkezést is foganatosított. Az 58.701/1941. V. K. M. sz. rendelet kimondta, hogy a polgári iskolákban a szlovák, rutén, román, szerb és horvát nyelveket heti két órában, a tankerületi királyi főigazgató által jóváhagyott tanterv szerint tanítani kell.

78 A 106.025/1942. V. K. M. sz. rendelet elrendelte, hogy a szlovák, rutén, román és szerb tanítási nyelvű gimnáziumokban az érettségi írásbeli és szóbeli tárgya az iskola tanítási nyelve és annak irodalma.

79 A 38.398/1942. V. K. M. sz. rendelet a nem magyar tanítási nyelvű iskolák részére egységes imádság-szöveget állapított meg.

80 A nem magyar tannyelvű állami, kir. katolikus, községi, érdekeltségi, izraelita, vallásfelekezeti, társulati és magániskolákban a rendelet szerint a 108.470/1938. V. K. M. sz. rendeletben közölt imaszöveg az irányadó, amelynek szövegét a rendelet német, román, ruszin, szlovák, szerb, horvát, nyugati horvát, bunyevác-sokác ,vend és muraközi nyelven közli. Azokban az iskolákban, ahol a 11.000/ 1935. M. E. sz. rendelet 3. §-ának 1. bekezdése szerint túlnyomóan magyar nyelven folyik a tanítás, az imát is magyarul kell mondani. A 700/1941. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében vegyesen tanító iskolákban az imát naponként váltakozva magyarul és a tanulók 78 V. K. M. Hivatalos Közlöny, 1941, 715. 1. — A nemzetiségi nyelveknek a gimnáziumokban való tanítását a vallás- és közoktatásügyi miniszter több rendbeli szolgálati utasításai szabályozzák. A 172.747/1940. V. ü. o. számú szolgálati utasítás az 1940/41. iskolai évre elrendeli a visszatért keleti és erdélyi részek magyar tannyelvű gimnáziumaiban a román nyelvű beszélgetés tanítását, mint kötelező rendkívüli tantárgyat a gimnázium valamennyi osztályában, heti két órában. Ettől függetlenül a felsőbb osztályokban a tanulók második modern nyelvként, a román nyelvet is tanulhatják. Azokban az osztályokban, ahol második modern nyelvként a román szerepel, a román beszélgetés elmarad. E szolgálati utasítás hatályát az 1941/42. tanévre az 55.054/ 1941. V. ü. o. sz., az 1942/43 tanévre a 111.394/1942. V. 1. ü. o. sz., az 1943/44. iskolai évre pedig a 112.369/1943. VM. 1. ü. o. számú rendelet terjesztette ki. — A Délvidékre vonatkozóan a 85.000/1943. V. 1. ü. o. számú szolgálati utasítás rendelte el, hogy a magyar tannyelvű gimnáziumokban az alsó négy osztályban a szerb, horvát, bunyevác, vend vagy muraközi nyelvet heti két órában, nem kötelező díjtalan rendkívüli tárgyként tanítani kell; a felső négy osztályban pedig e tárgyat a fiúgimnáziumokban heti 3—3 órában, a leánygimnáziumokban az V—VI. osztályban heti 3—3, a VII—VIII. osztályban heti 2—2 órában kell előadni. — Több felvidéki gimnáziumban a szlovák nyelv a felső osztályokban mint kötelező modern nyelv szerepel. Néhány Kárpátaljával határos felvidéki gimnáziumban választani lehet a rutén és más modern nyelv között; a munkácsi gimnáziumban modern nyelvként kizárólag a rutént tanítják. — Egy budapesti gimnáziumban a szlovák, egy debreceni gimnáziumban a rutén fakultatív tantárgy. (Bassola Zoltán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi osztálytanácsos szíves közlése.) 78 V. K. M. Hivatalos Közlöny, 1942, 230. 1. 80 V. K. M. Hivatalos Közlöny, 1943, 22—24. 1.