Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

iskolák jellegére vonatkozóan a bécsi döntéskor talált status quo-t veszi alapul. Ennek következtében a visszatért románságnak azokat a felekezeti iskoláit, amelyeket a román államnak adtak át, a magyar állam vette birtokába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az iskolák magyar jellegűvé váltak. A rendelet 7. §-a az állami iskolákban is gondoskodik az anyanyelvi oktatásról: „Állami népiskolában a tanítás nyelve rendszerint a magyar nyelv. Olyan községben azonban, amelyben a lakosság nem magyar nyelvű, a lakosság nyelvén, vegyes lakosságú községben pedig — a tankötelesek számához képest — párhuzamos osztályokban vagy tagozatokban, illetőleg külön iskolákban magyar és nem magyar nyelven folyik a népiskolai tanítás" (1. bek.). „Olyan népiskolában, népiskolai tagozatban vagy osztályban, amelyben a tanítás nyelve nem a magyar nyelv, a magyar nyelvet külön tantárgyként megfelelő mértékben kell tanítani" (3. bek.). Az anyanyelvű állami iskolák mellett azonban gondoskodni kell arról is, hogy a túlnyomóan nem magyar lakosságú községben élő magyar tankötelesek magyar nyelvű oktatásban részesüljenek (2. bek.). A felekezeti iskolákban az iskolafenntartó egyház állapítja meg a tanítási nyelvet, a magyar nyelv tantárgyként való kötelező tanítása azonban ezekre az iskolákra is kiterjed (4. bek.). A nemzetiségi tanulók középfokú iskoláztatására vonatkozóan a rendelet 8. §-a a következőképen intézkedik: „(1) Állami középiskolába, középfokú iskolába, szakiskolába vagy tanítóképzőintézetbe felvételre jelentkező nem magyar nyelvű tanulóknak anyanyelvükön való Oktatása végett — a jelentkezők számához képest — külön tanintézet vagy tagozat, ületőleg párhuzamos osztály nyitásáról kell gondoskodni. (2) Középiskolában, középfokú iskolában, szakiskolában vagy tanítóképzőintézetben, lia a tanítás nyelve nem a magyar nyelv, a magyar nyelvet — tekintet nélkül az iskola jellegére — heti hat órán át kell tanítani." A rendelet 13. §-a értelmében az iskolák az 1939/40. tanév tanterve (szerint folytatják működésüket, a magyar nyelvet és a magyar nemzetismereti tárgyakat azonban külön megállapítandó tanterv szerint kell minden tanintézetben tanítani.

76 A visszafoglalt délvidéki terület közoktatásügyi igazgatását az 57.740/1941. V. K. M. sz. rendelet szabályozta, mely három elsőfokú és egy másodfokú közoktatásügyi igazgatási kirendeltséget létesített, de a nemzetiségi iskolaügyre vonatkozóan nem tartalmazott rendelkezéseket.

77 Magyarország többszöri megnövekedése szükségessé tette, hogy a magyar tanulóifjúság megismerkedhessek a nemzetiségi nyelvek76 Mikó Imre: Az új nemzetiségi iskolapolitika alapvetése. Láthatár. Vin. évf., 12. sz., 1940 december, 341—343. 1. — Ugyanő: Fundamental principles of new nationality educational policy. Danubian Review VIII. év., 7. sz., 1940 december, 4—9. 1. 77 V. K. M. Hivatalos Közlöny, 1941, 606. 1.