Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

a) kisebbségi tanítási nyelvű iskola, amelyben a magyar nyelv rendes kötelezett tantárgy; a többi tantárgyat a kisebbségi nyelven (anyanyelven) kell tanítani; b) vegyes kisebbségi és magyar tanítási nyelvű iskola ; ebben a típusban a kisebbségi nyelvet (anyanyelvet), a természetrajzot, a természettant és vegytanit, a gazdaságtant, a rajzolást, a kézimunkát anyanyelven, a magyar nyelvet, a földrajzot, a történelmet, a polgári jogokat, kötelességeket és a testgyakorlást magyarul, a beszéd- és értelemgyakorlatot, az írást és olvasást, a számtant (mennyiségtant) és az éneket anyanyelven és magyarul kell tanítani; c) magyar tanítási nyelvű iskola, amelyben a kisebbségi nyelv (anyanyelv) rendes és kötelezett tantárgy s amelyben az írás és olvasás magyarul és a kisebbségi nyelven (anyanyelven), a többi tantárgy pedig magyarul tanítandó. Mind a három típusban épségben marad akkori hivatali elődömnek a hitoktatás nyelvére vonatkozó 1914. évi április hó 24-én 1797/eln. sz. a. kelt rendelete; a kisebbségi nyelv (anyanyelv) pedig a magyar nyelvű oktatásnál is mint kisegítő nyelv a szükséghez képest alkalmazandó. Azokban a községekben, amelyekben a magyar anyanyelvű tanulók számára magyar tanításnyelvű elemi népiskola nincsen, ezek magyar nyelven leendő oktatására nézve — a ne^ magyar tanításnyelvű állami elemi népiskolákra is kiterjedő hatállyal — az 1907. évi XXVII. tc. 18. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazandók. Mivel a magyar tanítási nyelvű elemi iskolák tanterve ezidőszerint lényeges átdolgozás alatt áll, a kisebbségi tanítási nyelvű (a) és b) tipusú) elemi iskolákra vonatkozó végleges tantervet fenti rendelkezéseim fenntartásával, a magyar tanítási nyelvű iskolák tantervével egyidejűleg fogom megállapítani." A háromféle iskolatípus létesítése után a rendelet a típusok közötti választás kérdéseit tárgyalja. „III. A bevezetőleg megjelölt községekben a három, típus között a szabad választás joga megilleti: 1. ott, ahol a magyar állampolgárok egy és ugyanazon nyelvi kisebbséghez tartozó része a lakosság többségét teszi — tekintet nélkül a tankötelesek számára, de azok szülőinek meghallgatásával — a) a helyi iskolai hatóságot, tehát a gondnokságot, illetőleg az iskolaszéket, b) a közigazgatási önkormányzati szerveket, tehát községekben a községi képviselőtestületet, rendezett tanácsú városokban a képviselőtestületet; ,2. ott pedig, ahol a községben (iskolai körzetben) egy és ugyanazon uyelvi kisebbséghez tartozó negyven tanköteles vaiu — tekintet nélkül arra, hogy a nyelvi kisebbséghez tartozó rész a lakosságnak többségét teszi-e vagy sem — a negyven tanköteles szülőit (gyámjait). Ott, ahol a község egy iskolai körzetből áll, á község egészére nézve kell a jogosultaknak nyilatkozniok ; ott azonban, ahol a községben (városban) több iskolai körzet van, a nyilatkozás körzetenként történik. Az illetékes gondnokság (iskolaszék) a tankötelesek szülőit (gyámjait) gyűlésre hívja össze, amelyen a gondnokság (iskolaszék) elnöke elnököl. A szülők (gyámok) az iskolatípus választására vonatkozólag ezen a gyűlésen nyilatkoznak. IV. A különböző tanítási nyelvű iskolatípusok között választásra* jogosultak erre vonatkozó nyilatkozatukat az 1923/21. tanévre vonatko-