Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

zóan 1923. évi szeptember hó 9-éig, a következő években pedig mindenkor július hó l-ig tartoznak előterjeszteni; ha eddig a határidőig nem nyilatkoztak, a korábbi állapot tartandó fenn. A korábbi iskolatípus megváltoztatása az erre vonatkozó nyilatkozat következtében mindig az I. osztályban kezdődik s a magasabb osztályokban tanévről-tanévre fokozatosan halad tovább. A Il-ik és ennél magasabb osztálybeli tanulók számára azonban a kisebbségi nyelven (anyanyelven) való írás és olvasás, ha azt eddig még nem tanulták és a szülők (gyámok) kívánják, már az 1923/24. tanévben is rendkívüli tantárgyként külön tanítandó. Az iskolatípusok változtatására vonatkozó nyilatkozatot a helyi iskolai hatóságok (gondnokság, iskolaszék), valamint a közigazgatási önkormányzati szervek a kir. tanfelügyelő útján terjesztik fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Ezekről a bizottságot tudomás és elnöki hatáskörben leendő azonnali további eljárás végett értesítem." A háromtípusú kisebbségi elemi népiskolai rendszert Teleki Pál a képviselőház 1939 január 25-i ülésén tartott beszédében így jellemezte: a háromtípusú iskolarendszer jó, de ugyanakkor idealista és talán igen jóhiszemű megoldás volt, mely az életet nem vette tekintetbe. Arra az idealista álláspontra helyezkedett, hogy *. szelőknek meg kell adni a lehetőséget az iskolatípus szabad és befolyásmentes megválasztására. De ugyanakkor pusztán pénzügyi okok miatt nem lehetett minden községben mindhárom típusú iskolát fenntartani, hogy így a szülők szabad választása mindenütt érvényesülhetett volna. Azt sem lehetett elkerülni, hogy a szülők minden befolyástól mentesen nyüvánítsanak véleményt ebben a kényes kérdésben.

57 Ezek az okok tették szükségessé a m. kir. minisztérium 1935. évi 11.000. M. E. sz. rendeletének kiadását a 4800/1923. M. E. sz. kormányrendelet 18. §-ában a népiskolákra vonatkozóan foglalt rendelkezések végrehajtásáról. A rendelet szövege a következő:

58 „1. §. (1.) A 4800/1923. M. E. számú kormányrendelet (Rt. 1923. 213. old.) 18. §-ában a népiskolákra vonatkozóan foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában a m. kir. miniszterelnökkel egyetértésben kiadott 110.478/1923. VIII. számú V. K. M. rendelet hatályát veszti. (2). Ennek megfelelően a hivatkozott V. K. M. rendelettel létesített három (A. B. C.) népiskolai oktatási típus megszűnik és ahol a törvényes előfeltételek fennforognak, a nyelvi kisebbséghez tartozó tanköteles gyermekek oktatása egységes rendszer szerint történik. (3.) Ezt a rendszert követő népiskolákban: a) a hit- és erkölcstan oktatása az 1797/1914. eln. számú V. K. M. rendelet (Rt. 1914. 1399. old.) intézkedéseinek értelmében; b) az anyanyelvi és szülőföldismereti tantár,gyak (anyanyelvi) beszéd és értelemgyakorlat és ennek keretében a szülőföld ismerete (olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázat, ének) valamint 57 Faluhelyi, Fr.: Dás Nationalitáten-Schulwesen Ungarns. Donaueuropa. II. évf. 9. sz., 1942 szeptember, 666. 1. 58 R. T. 1935, 1432—1433. 1. — Magyarországi rendeletek gyűjteménye 1919—1939. III. k., 1608—1609. 1.