Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

folyjék a tanítás. A kormánynak arról is gondoskodnia kell, hogy ezeknek az iskoláknak megfelelő képzettségű tanerők álljanak rendelkezésére. Ha nem tett említést a trianoni szerződés a középfokú iskolákról, akkor még kevésbbé emlékezhetett meg a tudományegyetemekről. A 4800/1923. M. E. sz. rendelet 18. §-ának 5. bekezdése elrendeli, hogy a kisebbségek nyelve és irodalma számára az országnak legalább egyik tudományegyetemén tanszék állítandó fel. A 4800/1923. M. E. sz. rendelet amikor nemcsak az elemi, hanem a középfokú iskolákban is elrendeli az anyanyelvi oktatást, az egyetemen pedig a kisebbségi nyelv és irodalom számára tanszékről gondoskodik, az 1868:XLIV. tc. 17. és 19. §§-ainak rendelkezéseihez tér vissza. c) A kisebbségek iskolai közsegélyére vonatkozóan 1T4800/1923. M. E. sz. rendelet 17. §-ának 2. bekezdése így rendelkezik: „Az ilyen intézetektől, ha a törvényes intézkedéseknek mindenben megfelelnek, a nyilvánossági jog nem tagadható meg s azok az azonos fajú és fokozatú magyar tanítási nyelvű nem állami intézetekkel állami segélyezésük feltételei tekintetében is teljesen egyenlő elbánásban részesí tendők." Ez a rendelkezés kimondja a kisebbségi iskolák egyenjogúságát az azonos fajú és fokozatú magyar tannyelvű nem állami intézetekkel — amiről a trianoni szerződés nem tett említést — és méltányos rész juttatása helyett egyenlő elbánást helyez kilátásba, az állami segélyezés tekintetében is. Végül a 4800/1923. M. E. sz. rendelet leszögezi a trianoni szerződésbe fel nem vett szabad iskolaválasztás elvét: „16. §. A nyelvi kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok nem korlátozhatók abban, hogy tanulmányaikat a törvényeknek megfelelő fajú, fokozatú és jellegű tanintézetek közül milyen tanitási nyelvű intézetben folytassák." 7. A $800/1923. M. E. sz. rendelet megjelenése után a vallásos közoktatásügyi kormányzat elsősorban az elemi népiskolai oktatás kérdését igyekezett kielégítő módon szabályozni, mint a nemzetiségi iskolaügy alapját. 1923 augusztus 24-én jelent meg gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 110.478/Vlll. a. sz. és a m. kir. miniszterelnökkel egyetértésben kiadott rendelete a 4800/1923. M. E. sz. kormányrendelet 18. §-ában az elemi népiskolákra vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában.^ A rendelet I. része a 4800/1923. M. E. sz. rendelet 18. §-ának első bekezdését idézi, majd így folytatja: „II. Az idézett rendelkezésekben megjelölt cél elérésére az alább tüzetesen megjelölt önkormányzati szervek vagy a szülők (gyámok) a következő három iskolatípus között szabadon választhatnak: 56 Budapesti Közlöny 1923. évi augusztus hó 28-i, 193. sz. — A R. T.Tban és Magyarországi Rendeletek Gyűjteményében nem jelent meg.