Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

gyárul is beszél, az összes állami és községi elemi népiskolákban (ismétlőiskolákban) a tantárgyak közül legalább a hittan, írás-olvasás, számolás, beszéd- és értelemgyakorlatok és az ének az illető nemzeti kisebbség nyelvén tanítandó, a többi tantárgy magyar nyelven is tanítható. E csoportba sorolandók azok a községek is, amelyeknek lakossága túlnyomórészt egy nemzeti kisebbséghez tartozik, de rajta kívül magyar kisebbség is lakik a községben (legalább 20 tankötelessel). 3. Oly községben, amelynek lakossága két nemzeti kisebbség között oszlik meg, és magyarul nem beszél, az összes állami és községi elemi népiskolák (ismétlőiskolák) tanítási nyelve a két nemzeti kisebbség nyelve, még pedig: a) ha csak egy iskola van az illető községben, a szükséghez képest felállított párhuzamos osztályokban; b) ha egynél több iskola van, az egyes iskolák tanítási nyelve a két nemzeti kisebbség arányához képest állapítandó meg. 4. Oly községben, amelynek lakossága két nemzeti kisebbség között oszlik meg, és a lakosságnak több mint a fele magyarul is beszél, az elemi népiskolák (ismétlőiskolák) tanítási nyelvének megállapítására az eJőző pontban mondottak irányadók — a magyar tannyelv használatára vonatkozólag az 1. § 2. pontjában körülírt korlátozással. E csoportba sorolandók oly községek is, amelyeknek lakossága túlnyomólag két nemzeti kisebbséghez tartozik, de rajta kívül — legalább 20 tankötelessel — magyar kisebbség is lakik a községben. 5. Oly községben, amelynek lakossága kettőnél több nemzeti kisebbség közt oszlik meg, és magyarul nem beszél, az összes állami és községi elemi népiskolák (ismétlőiskolák) tanítási nyelve az illető nemzeti kisebbségek nyelve, még pedig: a) ha csak egy vagy két iskola van a községben, a szükséghez képest felállítandó párhuzamos osztályokban ; b) ha kettőnél több iskola van, az egyes iskolák tanítási nyelve a nemzeti kisebbségek számarányához képest állapíttatik meg. 6. Oly községben, ahol a lakosság kettőnél több nemzeti kisebbség között oszlik meg, és mindegyiknek több mint a fele anyanyelvén kívül magyarul is beszél, az állami és községi elemi népiskolák tanítási nyelve az 1. § 5. pontja alapján a magyar tanítási nyelv használatára vonatkozólag a 2. pontban körülírt korlátozás figyelembe vételével állapítandó meg. E csoportba tartoznak oly községek is, ahol a lakosság túlnyomó része kettőnél több nemzeti kisebbséghez tartozik, Je ezeken kívül — legalább 20 tankötelessel — magyar kisebbség is van. 7. Az 1—6 csoportba nem sorolható községekre nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a nemzeti kisebbségek minisztere a nemzeti kisebbségek tanügyeit vezető illetékes tanfelügyelő (segédtanfelügyelő) javaslata alapján együttesen fognak dönteni." Azokban a községekben, ahol valamely nemzeti kisebbség olyan csekély töredéket alkot, hogy nyelve tanítási nyelvként nem alkalmazható, a tanszemélyzet az illető tanköteleseket anyanyelvükön az írás-olvasásban és számolásban a szorgalmi időn kívül magánoktatásban részesítheti (2. §). A magyar nyelv (írás-olvasás, beszéd és értelemgyakorlat) valamennyi nem magyar tannyelvű népiskolá-