Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

ban a harmadik osztálytól kezdve, mint kötelező tantárgy tanítandó, úgy, hogy a tanuló a hatodik osztály befejezésével gondolatait magyarul is ki tudja fejezni és egyszerűbb nyomtatott szöveget megértsen (3. §). Ez a rendelkezés enyhébb, mint az 1907:XXVII. tc. 19. §-a, mely a magyar nyelvnek olyan mértékben való elsajátítását követelte, hogy „a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni". A 209.494/1919. V. K. M. sz. rendelet a továbbiakban az elemi népiskolák tantervét, tankönyveit, könyvtárügyét, tanszemélyzetét, iskolai adminisztrációját és tanügyi hatóságait tárgyalja szabadelvű szellemben. A rendelet azt a helyes elvet alkalmazza, hogy a tanulókat anyanyelvükön kell a közös hazához és a nemzeti egységhez való törhetetlen hűségre és ragaszkodásra oktatni, de e mellett a fajhoz való tartozás ébrentartására és ápolására is törekedni kell (6. §).

55 A tanszemélyzetnek az illető kisebbség nyelvében való jártasságot külön kell igazolni (11. §). Az iskola ügykezelési nyelve a tanítási nyelv, több vagy vegyes tannyelvű iskolákban az alantas szervek véleménye után a kisebbségi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter közösen állapítja meg az iskolai adminisztráció nyelvét (15. §). Az iskolaszék tagjai anyanyelvükön tárgyalhatnak (20. §>. A 209.494/1919. M. E. sz. rendelet tehát az 1907: XXVI. tc. 19. §-ával ellentétben már nem követeli meg az állami népiskolai gondnokság tagjaitól a magyar nyelven való írni és olvasni tudást. A nemzeti kisebbségek iskoláinak felügyeletére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisebbségi miniszterrel egyetértően az illető nyelvben tökéletesen jártas segédtanfelügyelőket fog alkalmazni (22. s k. §§). A nemzeti kisebbségek népiskolai oktatásának ez a liberális szellemben fogant, de különösen az iskolatípusok tekintetében túlságosan komplikált rendszere a trianoni szerződés és. az annak végrehajtásaképen kiadott iskolaügyi rendelkezések miatt nem jutott el a végrehajtásig. B) A 209.494/1919. V. K. M. sz. rendelet az óvodai foglalkoztatás tekintetében a látszatát is kerülni akarja annak a magyarosítási irányzatnak, amelyet az 1891 :XV. tc.-be belemagyaráztak. A 4. § ezért kimondja: „Az óvodai foglalkoztatás — az 5. §-ban meghatározott kivétellel — csak egynyelvű lehet, ezért: 1. Olyan községben, ahol az állami és községi népiskolák tannyelve kizárólag egy nemzeti kisebbség nyelve, az óvodák foglalkoztatási nyelve is ez a nyelv. 65 Erler, G. ff. J., ebben a rendelkezésében a nemzeti egység és a nemzetiségek sokfélesége között ellentmondást lát|, mivel nem helyezkedik a politikai nemzet álláspontjára, amellyel a nemzetiségek faji érzésének ébrentartása a magyar alkotmányos felfogás szerint összeegyeztethető (Das Recht der nationalen Minderheiten. Munster in Westfalen, 1931, 238—239. 1.).