Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

kezeti és anyanyelvi különbség nélkül felvehetők legyenek. Az viszont természetes és a nemzetiségek által sem sérelmezhető, hogy ha a kormány a kisdedóvodáknál államellenes iránynak jönne tudomására, vizsgálatot rendel és ha a vizsgálat alapján bebizonyított törvénysértést az intézet fenntartója nem orvosolná, a miniszter az intézet bezárását haladéktalanul elrendelheti (28. §). Ugyanez vonatkozik a kisdedóvónőképző intézetekre is (41. §).

54 5. A nemzeti kisebbségek népiskolai és óvodai oktatásügyének átmeneti rendezése. A Bleyer Jakab-féle 4044/1919. M. E. sz. rendelet a nemzeti kisebbségek iskolaügyére vonatkozóan csak általános rendelkezéseket tartalmazott, amelyek az 1868:XLIV. tc. iskolaügyi rendelkezéseinek keretei között mozognak. Nevezetesen kimondta, hogy az egyházi hatóságok és egyházközségek iskoláikban az oktatás nyelvét szabadon határozhatják meg (12. §) ; gondoskodott arról, hogy a nagyobb zárt egységekben élő kisebbségi állampolgárok az állami tanintézetekben anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést egészen addig, ahol a magasabb akadémiai kiképzés kezdődik, a tudományegyetemeken pedig valamennyi nemzeti kisebbség nyelve és irodalma számára tanszékeket kell felállítani (13. §); végül kimondta, hogy iskolafenntartás céljából bármely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok társulatokat alapíthatnak s ezek az iskolák az állam hasonló iskoláival egyenjogúak (14. §). A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 12., 13. és 14. §-aiban foglalt és az állami és községi kisdedóvodákra, elemi népiskolákra és ismétlőiskolákra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról a vallásés közoktatásügyi miniszternek a nemzeti kisebbségek miniszterével egyetértőleg kiadott 209.494/1919. V. K. M. sz. rendelete gondoskodott. A) A tanítási nyelv szempontjából a 209.494/1919. V. K. M. sz. rendelet 1. §-a a községeket, illetve a község lakossága összetételé• nek megfelelően az elemi népiskolákat hét csoportba osztja: „A nemzeti kisebbségek nyelve (vagy egymagában, vagy a magyarral együtt) tanítási nyelvként használandó mindama községek állami és községi elemi népiskoláiban (ismétlőiskoláiban), amely községek az alábbi csoportok valamelyikébe sorolhatók: 1. Oly községben, ahol az egész lakosság egyazon nemzeti kisebbséghez tartozik és magyarul nem beszél, az összes állami és községi elemi népiskolák (ismétlőiskolák) tanítási nyelve az illető nemzeti kisebbség nyelve. Ha az iskolaszék és képviselőtestület egyes tárgyaknak magyar nyelven való tanítását vagy magyar nyelven való tanítását is kívánja, ez a kívánság teljesítendő. 2. Oly községben, amelynek összes lakossága egyazon nemzeti kisebbséghez tartozik, de a lakosságnak több mint a fele anyanyelvén kívül ma54 Az 1891 :XV. tc. értelmében a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére biztosított igazgatási és felügyeleti hatáskör az 1936:XXin. tc. következtében a belügyminiszterre szállt át, kivéve a kisdedóvás céljaira szolgáló intézmények nevelési felügyeletét, ami továbbra is az ö hatáskörében maradt.