Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
megadását javasolta a valláserkölcsi szempontból kifogásolható személyeknél. 41 A nemzetiségek ebben a rendelkezésben is az egyházi autonómia sérelmét látták. A törvénynek ez a rendelkezése kétségtelenül módosítja az 1868:XXXVIII. tc. 11. §-át, mely szerint az iskolafenntartó hitfelekezetek maguk választják meg szabadon tanítóikat s a tanítók képesítésére és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat is érinti, de viszont a miniszter jóváhagyási joga már az 1893 :XXVI. tc.-ben benne foglaltatott és tizennégy év alatt e tekintetben egyetlen panaszra sem adott okot. Az 1907:XXVTI. tc. 22—27. §§-ait a nemzetiségi egyházak azért kifogásolták, mivel ezek a felekezeti tanítók fegyelmezése tekintetében az egyházi fegyelmi hatóságok mellett külön állami fegyelmi eljárást létesítenek. A 22. § az 1876:XXVTII. tc. 7. §-ának 3. és 4. pontját módosítva fegyelmi vétségnek minősíti azt is, ha a községi elemi népiskolai tanító a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, ha tiltott tankönyveket használ vagy ha nemzetiség ellen izgat stb. 42 A 25. § a megfegyelmezett tanító vétsége miatt az illető iskola ellen is büntető intézkedést foganatosít. A 32. § értelmében bármilyen elemi népiskolánál alkalmazott tanító többek között arra is esküt tesz, hogy a gondjaira bízott ifjúságot „a magyar haza szeretetében" fogja nevelni. A 33. § szerint bármüyen elemi népiskolában csak a magyar nyelvű és a vallás- és közoktatási miniszter által engedélyezett nyomtatványok használhatók. Az értesítő és bizonyítvány mindenütt magyar nyelvű, de hasábosán a tanítás nyelvén is kitölthető. 43 A nemzetiségi iskolafenntartók természetesen elégedetlenek voltak azzal, hogy irataik két nyelvűvé válnak. A törvényt több miniszteri rendelet egészítette ki, amelyek közül a 12.323/1908. számú az állami tanító- és tanítónőképzőkben a magyar nyelvi oktatás módszerének tanítását rendeli még a folyó iskolai évben. A magyar nyelv tanítására vonatkozó tantervet előbb egy 1907. évi rendelet, majd a 120.000/1908. V. K. M. rendelet léptette életbe. 44 Az 1907:XXVII. tc.-ket a későbbi törvényhozás már Trianon előtt módosította. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szóló 1913 :XVL tc. az alaptörvény41 Napló VIII. k., 421—424. és 427—433. 1. 42 V. ö. 1908:XLIV. tc. 1. §-ával. E szerint az ifjúsági és tanítói szakkönyvtárakból minden olyan könyv a miniszter által kitiltandó, mely az 1907: XXVII. tc. 17. és 22. §§-ai követemlényeibe ütközik. 43 V. ö. az 1908:XLIV. tc. 7. §-ával, mely szerint minden elemi iskola fenntartója köteles az elemi iskola hat évfolyamát végzett minden tanuló részére magyar nyelven kiállított végbizonyítványt adni, de az iskolafenntartónak jogában áll e bizonyítvány rovatait hasábosán az iskola tannyelvén is kitölteni. Az iskola hatodik évfolyamát, valamint az ismétlőiskolai tanfolyamot végzett tanulókról és a kiszolgáltatott végbizonyítványokról az iskola magyar nyelven törzskönyvet köteles vezetni, de a rovatok kitöltésénél az iskola tanítási nyelve hasábosán használható. 44 V. ö. Magyari i. m. 50. s k. 1. és Hivatalos Közlöny 1909 január l-l, 1. sz., 1—8. 1.
