Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883-ik évtől fogva úgy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek; azonban az 1883-ik évig is a tanítói állomások betöltésénél a magyar nyelvet tudóknak elsőbbség adandó; valamint a községi elemi népiskolákra nézve az 1868:XXXVIII. tc. 58. §-ában és az 1876:XXVHI. tc. 13. §-ának 2. és 3. kikezdésében foglalt rendelkezések szigorúan végrehajtandók."

8 Az 1868:XXXVni. tc. 58. §-át már fentebb idéztük, a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVTII. tc. 13. §-ának 2. és 3. bekezdése pedig a következő rendelkezést tartalmazza: „2. A felekezeti iskolaszék szervezetét és teendőit, a fentebbiek szem előtt tartása mellett, a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság szabja meg, azonban az iskolamulasztók irányában köteles úgy járni el, mint a községi iskolaszékre nézve meg van állapítva. 3. Mind a községi, mind a hitfelekezeti iskolaszék a néptanítók nyugdíjazásáról szóló törvény értelmében reábízottakat végrehajtja." Az iskolamulasztókra vonatkozóan a 2. pont a községi iskolaszékre utal. Az 1876:XXVIII. tc. 13. §-ának 1. pontja e tekintetben az iskolaszék teendői között előírja, hogy „a mulasztók szülőit vagy gondviselőit első sorban meginti, azután a mulasztások jegyzékét legalább minden két hétben a községi elöljáróságnak a büntetések kiszabása s végrehajtása végett átadja." Az 1879:XVHI. tc. tehát az 1868 :XXXVIII. tc. nyomán egyrészt elrendeli minden nem magyar tannyelvű tanítóképző intézetben a magyar nyelvnek olyan mértékben való tanítását, hogy minden tanítójelölt beszédben és írásban elsajátíthassa azt. De ugyanakkor három éves határidőt szab meg arra, hogy tanítónak vagy segédtanítónak csak olyan jelölt lehessen alkalmazható, aki a magyar nyelvnek a népiskolákban való tanítására képes. Az 1872 és 1881 között végzett tanítók számára négy éves határidőt (vagyis 1883) ír elő a törvény a magyar nyelv elsajátítására, az 1872 előtt végzettektői nem kívánja meg a törvény a magyar nyelv tudását. A vegyeslakosságú községekben azonban 1883-ig is a tanítói kinevezéseknél a magyarul tudók előnyben részesítendők. A törvény ugyanakkor az 1868 :XXXVIII. tc. szigorú végrehajtását rendeli el és ezáltal is kifejezésre kívánja juttatni azt, hogy a népoktatásnak ezentúl is a tanulók anyanyelvén kell történnie, a vegyeslakosságú községekben az ott divatozó nyelveken tanítani képes tanítót, azokban a községekben pedig, ahol a többféle nyelvű lakosok tömegesen laknak, különböző ajkú segédtanítókat is kell választani. Mindezeknek az alapelveknek az épségben tartása mellett rendeli el az 1879:XVIII. tc. 4. és 5. §-a a magyar nyelv tanítását a népiskolákban. 8 Az 1891 :XLIII. tc. 1. §-a előírta, hogy a nyugdíjra jogosítottak közé csak azok a különböző jellegű iskoláknál végleges minőségben alkalmazott tanítók és tanítónők vétetnek fel, akik az általános kellékek mellett az 1879: XVTII. tc. követelményeinek is megfelelnek.