Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

alkotása óta kialakult alkotmányos keretei közé, a bennük biztosított jogok nem állanak-e ellentétben az állampolgároknak nemzetiségre való különbség nélküli egyenlőségének elvével? Ezt a kérdést rendesen abban a viszonylatban szokták vizsgálni, hogy a kisebbségi állampolgárok egyenjogúak-e a többségiekkel? Ebben a viszonylatban nem lehet kétséges, hogy az egyenjogúság továbbra is fennáll, bár elméletileg elképzelhető, hogy a magyar kormány pl. megtiltsa a magyar nemzetiségű állampolgárok számára a nemzeti szocialista szervezkedést s így ezek hátrányosabb helyzetbe juthatnak, mint a népcsoport tagjai, akikre nézve azt, hogy a nemzeti szocialista világnézet vallásából kifolyólag nem fogja őket hátrány érni, Magyarország nemzetközi jogérvénnyel biztosította (I. rész bevezetés). A kérdés azonban itt az, hogy az idézett két kormányrendelet nem teremt-e egyenlőtlenséget Magyarország egyik vagy másik kisebbségi nemzetiségéhez tartozó állampolgára között? Ha a jogegyenlőséget nem matematikai értelemben fogjuk fel, — ami akkor is fennáll, ha senkinek semmiféle joga sincsen, — hanem a modern alkotmányos állam rendszerében gondolkozunk, akkor kétségtelen hogy a „nemzetiségi egyenjogúság" nem az egyenlő jogok maximumát jelenti, amit a törvényhozási nem léphet túl, hanem az emberi és állampolgári jogoknak egy bizonyos, lejebb nem szállítható minimumát. Az állampolgárok közti egyenlőségre vonatkozó jogszabályok valamennyi nemzetiségi állampolgárra — tehát a ruténekre és németekre nézve is — továbbra fennmaradnak s a 6200/1939. M. E. és 8490/1940. M. E. rendeletek ezeket az általános jogszabályokat csak kiegészítik és egyes nemzetiségek sajátos történelmi, földrajzi, politikai viszonyainak megfelelően alkalmazzák. A jogegyenlőségnek az 1868:XLIV. tc.-ben felállított standardja ezután is megmarad s ami ezen felül a rutén és német nemzetiségű állampolgárok számára még hozzákapcsolódik, az legfeljebb megindít egy fejlődési folyamatot, mely a többi nemzetiség számára is nyitva állhat. S