Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

20. §. Magyarország államnyelve. A magyar államnyelv. — A király uralkodási nyelve. — Az országgyűlés és a magyar nyelv, T- A törvények és rendeletek nyelve. — A rutén, mint államnyelv. — A kormányzat és közigazgatás nyelve. — Az igazságszolgáltatás nyelve. 1. Az 1868 :XLIV. tc. az állam nyelvét és az abból folyó következményeket a következőképen állapítja meg: „1. §. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók; az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar." A magyar államnyelv nemcsak a nemzet politikai egységének az 1868: XLIV. tc.-ben kinyilvánított elvéből, hanem a történelmi fejlődésből is következik. A magyar nyelvtörvények, s az ezeknek sorozatát bezáró 1844:11. tc, ha nem is mondta ki expressis verbis, hogy az államnyelv a magyar, a magyar nyelvnek a közélet minden ágazatába való bevitelével és az uralkodóval való elfogadtatásával a magyart már államnyelvvé tette. A Szemere-féle nemzetiségi törvény 1. §-a szerint „a kormányzati, igazgatási, törvényhozási és katonai hivatalos nyelv a magyar marad." A nemzetiségi törvény 1. §-a tehát csak az adott jogi helyzetet erősítette meg, tényként fogadva el, — tehát nem constituálva, hanem declarálva azt az elvet, hogy Magyarország államnyelve a magyar. A magyar nyelvtörvények rendelkezéseit a nemzetiségi törvény 28. §-a, mely szerint „korábbi törvényeknek a fennebbi határozatokkal ellenkező rendeletei ezennel eltöröltetnek", nem helyezte hatályon kívül, hanem csak egyes intézkedésein módosított. A nemzetiségi nyelvek használata a törvény bevezetése szerint „csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik", a magyar államnyelvnek a törvényekben biztosított jogai pedig épen ezeket a feltételeket állapították meg, amelyek tekintetbe vételével) a nemzetiségi nyelvek egyáltalán használhatók. A nemzetiségi írók és azok külföldi barátai a nemzetiségi törvény első szakaszában a magyar nyelv privilegizálását látták s szeMikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. 353