Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei
csak egy nemzet lesz s a többi népek csak a vezető nép különös jellegét visszatükröző intézmények útján nyerik emberi szükségleteik kielégítését. 29 Vagy pedig a kapcsolatban levő népek egybeolvadása útján új jelleg támad s akkor csak egy nemzet lesz. A nemzeti lét és politikai lét e szerint egymást fedő fogalmak, ha a nemzetnek csak akarategységére gondolunk és gazdálkodó, gondolkodó, vallási, művészi életétől eltekintünk. Épen ezért a politikai nemzet fogalma Concha szerint arra a félreértésre vezethet, mintha léteznék nemzet politikai, állami lét nélkül, vagy pedig mintha több népet magában- foglaló nemzetben e népek külön sajátságai politikai érvényesítése tekintetében is épen olyan egyenlőek lehetnének, mint egyetemes emberi szükségleteik kielégítése tekintetében, ami pedig ha célul tűzetnék, csak úgy lenne elérhető, ha e népek annyi államra válnának szét, ahány népből eddigi kapcsolatuk állott, vagy pedig úgy, ha mindannyiuktól különböző, új néppé olvadnának össze. A politikai nemzet elnevezés az elvont tudományos vizsgálódás világában valóban pleonazmusnak látszik, de az 1868:XLIV. tc. megalkotásakor a nemzet és a nemzetiség fogalma még nem volt ennyire elhatárolva egymástól. Fentebb rámutattunk arra, 1 hogy Eötvös sem tett különbséget nemzetiség és nemzet között a szerint, hogy a nemzetiség az államhatalom felett rendelkezik-e vagy sem, 30 a nemzetiségi képviselők fejezetünk kezdetén idézett 1861. és 1868. évi törvényjavaslataiban pedig a magyarral egyenjogú nemzeteknek, illetve a magyarokhoz hasonlóan országos nemzeteknek akarták elismertetni a magyarországi románokat, szerbeket, szlovákokat, oroszokat és németeket. A nemzetiségi törvény előtt, de utána is, a nemzetiség kifejezést a nemzetre is alkalmazták, a nemzet kifejezéssel pedig a nemzetiségeket is illették, úgy hogy minden félreértés és kétértelműség elkerülése végett nem volt felesleges a magyar nemzet összefogó fogalma elé a politikai jelzőt kitenni. Annál kevésbbé, mivel a nemzet kifejezést nemcsak politikai, hanem más 29 Balogh Arthur szerint, ha van egy számerejénél, kultúrájánál, politikai képességénél fogva fölényben levő nép, ennek szelleme fogja az állam alapirányát meghatározni s a többi népek kénytelenek csatlakozni hozzá (Az állam tudománya. Politika. I. Alkotmánytan. Budapest, 1909, 229. 1.). — Krisztics Sándor szerint a nemzetiségi államban is szükséges, hogy egy vezető nemzet adja meg az irányítást, mert a szuverenitás egysége csak úgy maradhat fenn, ha minden megoldandó feladatról csak egy felfogás van. Ezt több nemzetiség külön való érvényesülése az államban nem engedné meg (Politika. I. k., Alapvetés-Társadalom-Államtan-Alkotmánytan. Budapest, 1931, 399. 1.). 30 Jászi világosan megvonja az Eötvösnél összefolyó nemzet és nemzetiség fogalma között a határt. „A nemzet fogalma alatt ma olyan nemzetiséget értünk, amely az állami hatalom felett rendelkezik, míg a szoros értelemben vett) nemzetiség állami hatalom nélkül, egy idegen nemzetiségnek reá nézve kedvezőtlen (?!) jogi és gazdasági rendje alatt él." (A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. 2. 1.) Vagy modernebb fogalmazásban Csekey István szerint: „A nemzet tehát az állammal kapcsolatba hozva, az államhatalmat gyakorló nemzetiség. A nemzetiség viszont az államhatalmat nem gyakorló népcsoport." Magyarország alkotmánya. 230. 1.
