Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

értelemben is szokták használni, amikor a magyar nemzet nyelvéről, irodalmáról, művészetéről beszélünk s ebben az esetben senki sem gondol az állampolgárok összességének irodalmára, művészetére, vagy pláne nyelvére, ami nem is közös, hanem itt nyilvánvalóan a magyarság mint nemzetiség sajátosságairól, tehát a magyar kultúrnemzet fogalmáról van szó.

31 Balogh Arthur visszautasít minden olyan erőszakos félremagyarázást, miszerint Magyarországon az 1868: XLIV. tc. bevezetése értelmében az összes állampolgárok a magyar nemzetiséghez tartoznának. A törvény szerint a politikai nemzet az állampolgárok összessége, a nemzetiség ezzel szemben a nyelv által kifejezett etnikai közösség.

32 A külföldi szerzőknek is feltűnt az, hogy nemcsak a nemzet, hanem a magyar szó is nyelvünkben több fogalmat fed. Seton-Watson rámutat arra, hogy a magyar szó földrajzi értelemben Szent István birodalmát öleli fel, szűkebb faji értelemben pedig az ország sokféle nemzetisége közül csak egyikre alkalmazzák.

33 Macartney megemlíti, hogy sok kritikával illették a „magyar" nemzet kifejezést, ami bizonyos kétértelműséget foglal magában, mivel egyszerre jelenti az uralkodó magyar nemzetet és a politikai magyar nemzetet, mely a nem magyar honpolgárokat is magában foglalja. De hozzáteszi, hogy ugyanez a kétértelműség fennállott Franciaországban, Spanyolországban és a többi államokban, ahol azonban nem váltott ki olyan ellenkezést, mivel maguk a kisebbségek is elfogadták ezt a fogalmat.

34 A politikai magyar nemzet kifejezés tehát a nemzet és a magyar szó sokféle értelmezése és használata között helyesen mutat rá minden félreértést kizáróan arra a magyar nemzetfogalomra, mely a hon minden polgárát, bármely nemzetiséghez tartozzék is az, magában foglalja. 81 V. ö. Egyed István: Politikai nemzet, népi nemzet. 13. 1. 3S Balogh Arthur: Nemzet és állam. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszentgyörgyön 1933 augusztus 27—29. napjain tartott tizenkettedik vándorgyűlésének Emlékkönyve. Kolozsvár, 1934, 158. 1. 33 Beton—Watson, R. W.: Germán, Slav and Magyar. London, 1916, 38. I. 34 Macartney, C. A.: National States and National Minorities. London, 1934, 119. 1.