Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei
társadalom kialakítását követelik, amelyben többé nem a nemesi és főpapi rend alkotja a nemzetet, hanem az állampolgárok összessége gyakorolja a szuverenitást. így válik virulenssé Magyarországon a jobbágyfelszabadítással párhuzamosan a nemzetiségi kérdés. Ettől kezdve a magyarság végzetesen halad a 49-es összeomlás felé. „A rendi alkotmány változatlan fenntartása elzárta az országot a nyugati fejlődéstől és gazdaságilag tönkretette. Az alkotmány fejlesztése megingatta a nemességet, amely pedig a nemzetfenntartó elem volt, egyben pedig a magyarságra zúdította a nemzetiségeket. Az ország területi épségének megőrzése a nemzetiségekkel való megegyezést diktálta, ez viszont útját állta a magyar nyelv terjesztési vágyának. így akármerre is fordult a magyarság nemzeti kérdéseinek megoldása végett, mindenütt elháríthatatlan akadályokkal találta magát szemben." 26 A reformkor, a szabadságharc és az abszolutizmus alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetiségek a magyar nemességtől kapott szabadságjogaik ellenében nem mondanak le nemzetiségükről és a minden nemzeti öntudatra ébredt népben támadó politikai igényekről. Az 1849 július 28-i első nemzetiségi törvény nyitva hagyta a magyarság és nemzetiségek közti viszony elvi kérdését s e helyett csak egyes jogokat biztosított a nemzetiségekhez tartozó egyéneknek, igaz, hogy a legszabadelvűbb szellemben. Az 1868:XLIV. tc. bevezetésének Eötvös-féle tervezetében is csak Magyarország bármely nemzetiségű polgárainak politikai és polgári jogairól van szó s így Deák Ferencre ,— aki nemcsak nagy államférfi, hanem a magyar közjog egyik legkiválóbb művelője is volt, —< hárult a feladat, hogy a magyar nemzetfogalomnak új s a hagyományainkban gyökerező, de a korszellemnek is megfelelő fogalmazást adjon. így jön létre a magyar politikai nemzet meghatározása a törvény bevezetésének első bekezdésében: ,,... Magyarország Összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja..." Deák meghatározása a rendi korszak közjogi nemzetfogalmában, a populus Webőczyanusb&n és a natio Hungaricában gyökerezik, amelyek szintén magukban foglalták a magyarok és a nemzetiségek közül is mindazokat, akik rendi kiváltságokkal rendelkeztek s mindezek maguk között, az una eademque nobilitas kebelében egyenlő jogokat élveztek. De tovább fejlesztette ezt a nemzetfogalmat Deák, amikor a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében a magyar nemzet fogalma alá vonta a nemzetiségekhez tartozó állampolgárokat is, amiképen a 48-as alkotmányreform alkalmával a magyar alkotmány sáncaiba bevették nemzetiségre való tekintet nélkül a hon 26 Csekey István: A magyar nemzetfogalom. 39—40. 1. — V. ö. Ugyanő: Faj és nemzet. Szeged, 1939, 15 1.
