Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei
ébrentartására, hogy valamikor egyetlen birodalomban egyesülhetnek. A német etnográfiai nemzetfogalom tehát nem esik egybe az állam határaival s míg a francia felfogás szerint az államhatárok adják meg a nemzet földrajzi kereteit, addig a német elmélet szerint először van a nép s ez a nép akkor is a német nemzet közösségéhez tartozik, ha idegen állam fennhatósága alatt él. A német népiség elméletének első tudományos kiművelője Herder volt, aki a népköltészeten és nyelvi tanulmányain át jut el a nemzeti szellem és a nyelv organikus egységének irracionális tanához. Herder a néptörzset, mint természetes vérközösséget tekinti a társadalmi szerkezet alapjának s ez a vérközösség a nyelvben jut kifejezésre, ami az ideális államnak is egyetlen alapja. Fichte 1807 és 1808 telén a német nemzethez intézett beszédeiben az ősi nyelvet a nép szellemi élete természetes orgánumának mondja, olyan fatális erőnek, mely az egyén cselekvését irányítja és láthatatlan kötelékekkel fűzi őt a néphez. 23 Ebben a felfogásban a nemzetiség meghatározása nem az egyén akaratától függ, hanem objektív ismérvekben, fajban és nyelvben adva van; az egyén ha akarna sem tudna szabadulni tőle. Ez az irracionális és fatalista német nemzetfogalom Arndtnál politikai programmá emelkedik amikor arra a kérdésre, hogy Németország határai meddig terjednek, ezt a feleletet adja: „So weit die deutsche Zunge klingt.. Z' 24 A magyar nemzetfogalom is a történelmi alapok mellett annak a kétfajta nacionalizmusnak a hatása alatt alakult ki, amelyeket Max Hüdebert Boehm így jellemez: „franciák mint Róma örökösei, a nemzetnek elsősorban politikai értelmet igyekeztek adni, a németek a költők és gondolkodók népének bizonyulnak, amennyiben a nemzetnek lelki-szellemi értelmét fejtik ki." 25 A modern nemzeti eszme Magyarországon először a testőrgárda tagjaiban ölt testet s mivel az ő érdeklődésük a német romantika Világában a nyelv és irodalom kiművelésére irányul, a magyar nacionalizmus első formája a német kultúrnacionalizmusra emlékeztet. Amikor azonban n. József a franciás nemzetállam eszményétől vezettetve az abszolutizmus eszközeivel meg akarta teremteni a német nyelvű, de nemzetek felett álló egységes birodalmat, a magyar értelmiség és nemesség ellenállásából megszületik a magyar politikai nacionalizmus, mely francia mintára a magyar nemzeti állam megvalósítását tűzi ki céljának. Ennek legelső feltétele a latin és német államnyelv helyébe a magyar közéleti nyelv bevezetése és egyes állomásait a magyar nyelvtörvények jelzik. A politikai nacionalizmus azonban elválaszthatatlan a szabadelvűségtől és a demokráciától, ezek pedig a rendi keretek felbontását és az új nemzeti 23 Fichte, Joh. Gottlieb: Reden an die deutsche Nation. Leipzig évsz. nélk. 282 1. 24 Johannet i. m. 201. 1. 25 Boehm, Max Hüdebert: Die Nationalitâtenfrage. Nation und NationaUtat. Jahrbuch für Soziologie. Karlsruhe Í927, 121. 1.
