Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

— A nemzetiségi környezetben élő magyar gyermekek egy része eddig a vegyesnyelvű iskolákban részesült magyarnyelvi oktatásban. Ez az új típusú nemzetiségi iskolában kivihetetlen s ezért más megoldáshoz kell folyamodnom. Ott, ahol a szülők túlnyomó többségének elhatározása szerint csupán anyanyelven tanító iskola lenne, külön osztályt, illetőleg iskolát fogok felállítani a magyar gyermekek számára, amennyiben ezek száma a községben a tizet meghaladja. A nemzetiségi környezetben ennél kisebb számban élő magyar gyermekek számára pedig központi helyen népiskolai internátusokat fogok felállítani, hol a szülők — a jól bevált kornádi népiskolai internátushoz hasonlóan csekély természetbeni fizetség ellenében, ráutaltság esetében pedig minden díj nélkül — helyezhetik el gyermekeiket. A mezőgazdasági népesség nagyobb gyermekei, az V—VIII. osztályok tanulói persze csak a téli hónapokban maradnának az internátusban, hogy a tanulmányi idő befejezte után szüleiknek segítségükre legyenek. Törvényeink szerint a népiskola tannyelvét az iskolafenntartó' állapítja meg. Ezért — tekintettel a hitfelekezeti iskolák nagy számára — meg fogom keresni az egyházi főhatóságokat, hogy a maguk hatáskörében hasonló szellemben hajtsák végre a kormány rendeletét."

26 A magyar országgyűlésnek a nemzetiségi jog körébe vágó legutolsó alkotása az 1941 :V. tc. volt. A képviselőháznak ugyanazon az ülésén, amelyen Teleki Pál a kárpátaljai Vajdaságról szóló javaslatot benyújtotta, Radocsay László igazsá^gyminiszter „a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről" terjesztett be törvényjavaslatot.

27 A javaslat szerint aki mást az országban élő valamely nem1 zetiségre lealacsonyító kifejezés használatával, vagy ilyen cselekmény elkövetésével nemzetiségi érzületében megsért, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházbüntetéssel büntetendő, ha pedig a cselekményt sajtó útján vagy egyébként nyilvánosan követik el, a büntetés egy évig terjedhető fogház. A javaslat indokolása az 1868:XLrV. tc.-ből indul ki, mely a nemzetiségeknek a teljes jogegyenlőséget és ennek keretében ugyanazt a büntetőjogi védelmet biztosította, amelyben az államalkotó magyar fajhoz tartozó állampolgárok részesülnek. De a nemzetiségeket külön büntetőjogi védelemben részesíti a bűntettekről és vétségekről szóló 1878 :V. tc. 172. §-a, amely szerint két évig terjedhető államfogházzal (az 1938 :XVI. tc. 1. és 4. §-ai értelmében ugyanolyan tartamú börtönnel) büntetendő az, aki sajtó útján, vagy egyébként nyilvánosan valamely nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgat. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. tc. a magyar államnak és nemzetnek megbecsülését külön büntetőjogi védelem alá helyezi s ennek keretében (7. és 8. §§) a bírói gyakorlat megtorlásban részesíti a magyar nemzeti érzést sértő cselekményeket is. Hiány28 Mindkét nyilatkozatot lásd „Üj Magyarság'' 1941 február 2-i sz. 7. 1. — A 700/1941. M. E. rendeletet kiegészítő 25.360/1941. és 25.370 1941. V. K. M. rendeleteket a kisebbségi iskolaügyről szóló §-ban fogjuk tárgyalni s ugyancsak ott fogjuk bemutatni a visszatért országrészek számára hozott különleges iskolai rendelkezéseket. v 27 Az 1939—1944. évi Országgyűlés Képviselőházának naplója, VI. k., 490. 1. — Az 1939—1944. évi Országgyűlés Képviselőházának irományai, V. k., 848. sz. Indokolással együtt 19—22. 1.