Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

zott azonban olyan jogszabály, mely kifejezett büntetőjogi véde­lemben részesítené a nemzetiséghez tartozásból folyó, közösségi és egyéni színezetű lelki tényezőkből, érzelmi és erkölcsi elemekből összetevődő nemzetiségi érzületet, az azt sértő cselekményekkel szemben. Ezt célozta a benyújtott javaslat, de ugyanakkor azt a nevelő természetű célt is szolgálni kívánta, hogy a nemzetnek ugyanabban az államban egymással sorsközösségben élő fiai tar­tózkodjanak egymás lekicsinylésétől pusztán azért, mert különböző nyelvet beszélnek és senki se tarthassa magát kisebb értékűnek azért, mert egyik vagy másik nemzetiséghez tartozik. A javaslat egyedülálló a büntetőjogi jogalkotás terén, mert sem a régebbi, sem az újabb (olasz, svájci dán, jugoszláv, román, orosz, cseh-szlovák) büntetőjogszabályok a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről nem rendelkeznek — fejezi be az általános indokolás. Az Országgyűlés Képviselőháza 1941 február 5-i ülésén tár­gyalta a törvényjavaslatot. Huszovszky Lajos előadó az 1868 :XLrV. tc.-ket az állampolgársági törvényünket módosító 1939 :XÜI. tc. miniszteri indokolásával állította párhuzamba, mely szerűit „az állampolgári kötelék nem tekinthető csupán jogi kapocsnak, hanem abban hatnia kell a nemzethez tartozás érzelmi elemének is és épen ez utóbbi tényező az, amelynek révén a jogi kapcsolat nemesebb értelemben vett tartalmat nyer". Ezek az elvek határoz­zák meg a magyar jogszabályalkotást s ezeket egészíti ki a benyúj­tott javaslat, mely azt bizonyítja, hogy a magyarság a nacionaliz­must a legteljesebb megértéssel tudja összeegyeztetni a nemzeti­ségekkel való sorsközösség és egymásrautaltság gondolatával. A javaslat értékét az is emeli, hogy a kisebbségi sorsban szenvedett magyarság egy részének felszabadulása után a megbékélés szellemében született. 28 Vájna Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka elvi­leg elfogadja a javaslatot, mivel annak alapgondolata a Hubay— Vágó-féle törvényjavaslatban is benne volt, de a „nemzetiségi érzü­let" helyett inkább a „faji" vagy „népiségi" érzület kifejezést ajánlja, mert a bécsi jegyzőkönyv is népcsoportnak nevezi a nem­zetiséget. A magyarság és a nemzetiségek közötti viszályokat az osztrák divide et impera politikájával s a zsidók és szabadkőműves­sek r uszításaival magyarázza. Ezután kifejti, hogy a zsidóság nem felekezet, hanem faj s mivel attól tart, hogy a javaslat a zsidóság­nak különös védelmet fog szolgáltatni, nem fogadja el azt. Mikó Imre, az erdélyi képviselők szónoka, a javaslatot az észt büntetőtörvéhykönyvnek a nemzetiség szabad bevallására vonat­kozó rendelkezésével egyenlő fontosságúnak mondja. Hivatkozik arra, hogy a román bíróság a megszállás alatt a Csemegi-kodexnek a nemzetiség elleni izgatásra vonatkozó intézkedését még akkor sem alkalmazta, amikor egy román újságíró a magyarságnak Szent Bertalan éjszakát helyezett kilátásba. Sőt a Nemzetek Szövetsége sem állapította meg a kisebbségi szerződés megsértését, amikor a 2s Az 1939—1944. évi Országgyűlés Képviselőházának naplója, IX. k., 138.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom