Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig
zott azonban olyan jogszabály, mely kifejezett büntetőjogi védelemben részesítené a nemzetiséghez tartozásból folyó, közösségi és egyéni színezetű lelki tényezőkből, érzelmi és erkölcsi elemekből összetevődő nemzetiségi érzületet, az azt sértő cselekményekkel szemben. Ezt célozta a benyújtott javaslat, de ugyanakkor azt a nevelő természetű célt is szolgálni kívánta, hogy a nemzetnek ugyanabban az államban egymással sorsközösségben élő fiai tartózkodjanak egymás lekicsinylésétől pusztán azért, mert különböző nyelvet beszélnek és senki se tarthassa magát kisebb értékűnek azért, mert egyik vagy másik nemzetiséghez tartozik. A javaslat egyedülálló a büntetőjogi jogalkotás terén, mert sem a régebbi, sem az újabb (olasz, svájci dán, jugoszláv, román, orosz, cseh-szlovák) büntetőjogszabályok a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről nem rendelkeznek — fejezi be az általános indokolás. Az Országgyűlés Képviselőháza 1941 február 5-i ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot. Huszovszky Lajos előadó az 1868 :XLrV. tc.-ket az állampolgársági törvényünket módosító 1939 :XÜI. tc. miniszteri indokolásával állította párhuzamba, mely szerűit „az állampolgári kötelék nem tekinthető csupán jogi kapocsnak, hanem abban hatnia kell a nemzethez tartozás érzelmi elemének is és épen ez utóbbi tényező az, amelynek révén a jogi kapcsolat nemesebb értelemben vett tartalmat nyer". Ezek az elvek határozzák meg a magyar jogszabályalkotást s ezeket egészíti ki a benyújtott javaslat, mely azt bizonyítja, hogy a magyarság a nacionalizmust a legteljesebb megértéssel tudja összeegyeztetni a nemzetiségekkel való sorsközösség és egymásrautaltság gondolatával. A javaslat értékét az is emeli, hogy a kisebbségi sorsban szenvedett magyarság egy részének felszabadulása után a megbékélés szellemében született. 28 Vájna Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka elvileg elfogadja a javaslatot, mivel annak alapgondolata a Hubay— Vágó-féle törvényjavaslatban is benne volt, de a „nemzetiségi érzület" helyett inkább a „faji" vagy „népiségi" érzület kifejezést ajánlja, mert a bécsi jegyzőkönyv is népcsoportnak nevezi a nemzetiséget. A magyarság és a nemzetiségek közötti viszályokat az osztrák divide et impera politikájával s a zsidók és szabadkőművessek r uszításaival magyarázza. Ezután kifejti, hogy a zsidóság nem felekezet, hanem faj s mivel attól tart, hogy a javaslat a zsidóságnak különös védelmet fog szolgáltatni, nem fogadja el azt. Mikó Imre, az erdélyi képviselők szónoka, a javaslatot az észt büntetőtörvéhykönyvnek a nemzetiség szabad bevallására vonatkozó rendelkezésével egyenlő fontosságúnak mondja. Hivatkozik arra, hogy a román bíróság a megszállás alatt a Csemegi-kodexnek a nemzetiség elleni izgatásra vonatkozó intézkedését még akkor sem alkalmazta, amikor egy román újságíró a magyarságnak Szent Bertalan éjszakát helyezett kilátásba. Sőt a Nemzetek Szövetsége sem állapította meg a kisebbségi szerződés megsértését, amikor a 2s Az 1939—1944. évi Országgyűlés Képviselőházának naplója, IX. k., 138.1.
