Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

rendelet, hanem a hatálya alá tartozó személyek tekintetében. A jegyzőkönyv ugyanis csak egyik magyarországi nemzetiségre, a hazai németségre vonatkozik, az ország bármelyik részében is élje­nek annak tagjai s csak egy tekintetben tesz területi megkülönböz­tetést a magyarországi németek között, amikor a hazai német kisebbségeknek a Német Birodalomba való kivándorlási jogát a bécsi döntés értelmében Romániától Magyarországhoz csatolt terü­leten élő németségre korlátozza (III. rész). A bécsi jegyzőkönyv I. fejezetének bevezetése német nép­csoportról (Volksgruppe) tesz említést és ugyanez a kifejezés for­dul elő az első fejezet 6. pontjában is, amely szerint a népcsoport gazdasági Önsegélyre és szövetkezeti ügyének kialakítására jogo­sult. A jegyzőkönyv ezen kívül mindenütt a német népcsoporthoz tartozó személyekről (Angehörige der deutscJwn Volksgruppe) beszél. Flachbarth Ernő finom elmeéllel mutat reá arra, hogy a jegyzőkönyv értelmében csak a német népcsoporthoz tartozó egyes személyek jogairól lehet beszélni, de erről is csak átvitt értelemben. A bécsi jegyzőkönyv ugyanis a német népcsoporthoz tartozó egyes személyeknek nem biztosít semmiféle jogigényt Magyarországgal szemben, hanem egyedül Németország követelheti Magyarországtól a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A hazai német népcsoportnak a jegyzőkönyvből folyó „jogai", illetve „köte­lességei" nemzetközi jogi értelemben tehát csak reflexei a Német Birodalom, illetőleg Magyarország jogainak, ületőleg kötelességei­nek. Az I. fejezet bevezetéséből — mely szerint a német népcsoport­hoz tartozás egyik ismérve a Magyarországi Németek Szövetségé­nek elismerése — csak az következik, hogy e szövetséget a német népiség elismerésére vonatkozó feladatkörében Magyarország, mint egyesületet, mindaddig elismerni tartozik, amíg az a magyar egye­sületi jog általános előírásainak megfelel. 22 A bécsi jegyzőkönyv rendelkezései részben megismételnek jogszabá­lyokat, amelyek az addigi magyar törvényekben is benne foglaltattak, részben kimondanak olyan elveket, amelyek ugyan nem kifejezetten, de hallgatólagosan benne foglaltattak nemzetiségi törvényünkben és a 4800/1923. M. E. sz. rendeletben, részben pedig új fogalmakat építenek be a magyar nemzetiségi jog rendszerébe. 23 Már előző törvényeink biz­tosították a nemzetiségi, tehát a német népcsoporthoz tartozó állampol­gárok számára az egyes hivatások gyakorlását (I. fejezet 2. pont), vala­mint a hivatalviselést (I. fejezet 3. pont), igaz, hogy ez utóbbit a jegy­zőkönyvtől eltérően, az illető nemzetiség arányszámára való tekintet nél­kül. A német tanulóknak német iskolában való nevelkedését (I. fejezet 22 Flachbarth Ernő: A bécsi németj-magyar jegyzőkönyv. Kisebbségi Kör­levél. VII. évf., 3. sz., 1943 május, 135—136. 1. 23 Bölöny József szerint a bécsi jegyzőkönyv rendelkezései az 1868:XLIV. tc.-kel összhangban állanak (A magyar közjog időszerű kérdései. I. k., 407— 409. 1.). — Flachbarth Ernő szerint a bécsi jegyzőkönyv a népszövetségi ga­rancia alá helyezett kisebbségi szerződésekkel összehasonlítva a nemzetiségi kérdés nemzetközi szabályozása terén nem jelent nagy változást;. (A bécsi német-magyar jegyzőkönyv. 153. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom