Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

3. §. A nyelvkérdés és a nemzetiségi kérdés Erdélyben. Erdélyben a törvények nyelve a XVI. század óta a magyar. — Az 1791: XXXI. tc. — A Supplex Libellus Valachorum. — A szász-román ellentétek. — A szász-magyar nyelvharc. — A szászok pecsét-megtagadási joga. — Az 1847:1. tc. Sajátságos jelenség, hogy a vegyeslakosságú Erdélyben, ahol az államhatalomban az ősi alkotmánynak megfelelően a magyar és székely nemzettel a szász is osztozott, a magyar nyelv hamarabb vált az állam nyelvévé, mint a rendi Magyarországon. Az Erdély kényszerű különválása után alkotott törvényeket eleinte latin nyelven hozták, úgy mint Magyarországon, de nemsokára a magyar lett a törvényhozás nyelve. Az első magyar nyelvű törvénycikket az 1556 március 8-i szászsebesi országgyűlésen alkották s rövid megszakítás után az 1565 június 22-i kolozsvári országgyűlésen a magyar nyelv végképen átveszi a latin helyét a törvényhozás területén. Az első erdélyi törvénygyűjtemény, az 1653-ban kiadott „Approbata Constitution is magyar nyelven jelent meg, teletűzdelve magyaros végzésű vagy tiszta latin szavakkal. „És e latinnal tarkázott magyar nyelv volt a leghatalmasabb, sőt mondhatni az egyedüli tényező, mely a két különvált ország lakosságában a nemzeti együvétartozás érzetét ébren tartá s mindinkább erősíté."

1 A törvények nyelve tehát Erdélyben a magyar királyok alatt a latin, az erdélyi fejedelmek alatt a magyar s azután ismét a latin volt egészen a magyar nyelvről szóló 1847:1. tc. szentesítéséig. Az adomány- és kiváltságleveleket, a törvényeket megerősítő s más, a fejedelem nevében vagy közhitelességű pecsét alatt az ítélőmesterek, káptalan vagy konvent által kiadni szokott törvénykezési és egyéb okiratokat még a fejedelemség idején is latinul írták. A székelyek saját törvényeiket magyarul, a szászok az övéiket latinul szerkesztették. Ezt a gyakorlatot azonban nem is törvények, hanem a szokás alakította ki, mivel a magyar államnyelv kérdése csak II. József halála után képezte a törvényhozás tárgyát.

2 II. József uralkodása nemcsak Magyarország, hanem Erdély alkotmányát is felforgatta. 1783 augusztus 20-i dekrétuma a lelkiismereti és vallásszabadságról még összhangban állott az erdélyi 1 övári Kelemen és Kolosvári Sándor bevezetése a „Magyar törvénytár, 1540—1848. évi erdélyi törvények" c. kötetéhez. X. 1. 2 Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. Kolozsvár, 1861, I. k., 108. 1.