Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt saját községének ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) más bíróságok előtt akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, amelyhez az illető bíróság tartozik." 8. szakasz. „Bűnfenyítő ügyekben a vizsgálatok mindennemű tárgyalásokkal, és az ezekről vezetett jegyzőkönyvekkel együtt a vádlott nyelvén folynak, és az ítéletek, valamint minden egyéb határozat is, a vádlott nyelvén hozandók, ha ez az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyike; különben azon nyelven, amelyet ezekből a vádlott, saját kijelentése szerint legjobban ért. Azon esetben, ahol különböző nemzetiségű több vádlott van, saját nyelvükön lesznek kihallgatandók és az ítélet közlendő. Amennyiben azonban a vádlott az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyikét sem értené, az ország hivatalos nyelve, tolmács alkalmazásával, használandó. Ugyanezen intézkedések állanak a tanúvallomást illetőleg is."

35 Deák Ferenc a különbséget a maga és a Tisza Kálmán szövege között abban látja, hogy ő a perlekedésre nézve az eddigi gyakorlatot kívánja fenntartani. Tisza az ügyvéd közbejötte nélküli perbeli eljárásokra nézve a központi bizottság 14—15. szakaszait akarja felújítani. Deák ezt nem ellenzi, mert az ő nézete is az, hogy a perlekedés mindenkinek a maga nyelvén legyen folytatható, aminek úgyis magától kell bekövetkeznie, amint az első bíróságokat rendezik és a szóbeliséget bevezetik. Ha azonban a Ház a 14. és 15. §§-kat felveszi, akkor a 7. §-ba be kell venni változtatásul a törvénykezést illetőleg az első bíróságoknál: „azon perekre nézve, melyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak, az eddigi gyakorlat hagyatik meg".

36 Bernáth Zsigmond a Deák törvényjavaslatában foglalt 7. §-t fogadja el.

37 Tisza Kálmán véghetetlen nagy fontosságot tulajdonít ennek a kérdésnek és hajlandó a Deák által átfogalmazott javaslatot is elfogadni.

38 Vadnay Lajos, miskolci képviselő stiláris módosítást ajánl. Deák Ferenc még egyszer összefoglalja a két javaslat közti különbséget. Tisza megkülönbözteti az ügyvéd közbejöttével és anélkül való pereket; ez utóbbiakra nézve fenn akarja tartani a 14. és 15. szakaszt. Deák nem tesz különbséget, hanem az eddigi gyakorlatot akarja fenntartani mindkét esetben. Tisza előre bocsátaná az ügyvéd közbejötte nélküli esetekről szóló 14. és 15. szakaszt. Deák ezt is hajlandó elfogadni, de ebben az esetben a 7. szakaszból hagyassék ki „akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak" és helyette mondassék ki, hogy „azon perekben, melyek ügyvéd közbejöttével folytatandók, az eddigi gyakorlat mindaddig'' stb. 35 Napló 181—182. 1. 38 Napló 182. 1. 37 Napló 182. 1. 38 Napló 183. 1. -