Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

veszedelemmel. Más része a nemzetiségi eszmét aláveti a szabadság gondolatának és a magyar nemzettel vállvetve olyan szabad institutiók kifejlesztésén dolgozik, amelyekben a nemzetiségek is boldogan élhetnek. Ezután a nemzetiségi javaslatot bírálja és a köziponti, valamint a Deák-féle javaslat mellett nyilatkozik.

104 Popovics-Desseanu János, az Arad megyei radnai kerület képviselője szerint a központi bizottság javaslata azért sem fogadható el, mert nem ismeri el az egyenjogúsítandó nemzetiségek létezését. Az 1861. évi javaslat e tekintetben kedvezőbb volt, mert legalább megnevezte a nemzetiségeket. A többségi javaslat az egyenjogúság szempontjából sem megfelelő, mert a magyar nemzetiségű polgár bárhol az országban használhatja nyelvét, a nemzetiségi polgárnak azonban szinte mindenütt útjába áll a magyar grammatika, mert ettől függ politikai jogainak gyakorlása. A javaslat kimondja, hogy a törvényhatóságokban, ha a jegyzőkönyvet több nyelven is vezetik, a magyar szöveg a hiteles, már pedig a jegyzőkönyv magyar nyelven való hitelesítése nehézségekbe ütközik ott, ahol az ülés résztvevői közül alig valaki tud magyarul. A törvénykezésnél is hátrányt szenved az a román, aki felett más nyelven ítélkeznek. Tisza Kálmánnak válaszolva azt mondja, hogy nem ijed meg a magyar nyelvtörvények végrehajtásával való fenyegetéstől és nem ők az okai a nemzetiségi kérdés elhúzódásának.

105 Zmeskál Mór, az Árva megyei alsó-kubinyi kerület képviselője, tót választókerülete nevében kijelenti: „Árva megye józan népe távol van azon bűnös gondolattól, hogy valaha egy oly törvény alkottassék, mely által Magyarország épsége, Magyarország integritása veszélyeztetnék. (Élénk helyeslés.)"

106 Mivel úgy találja, hogy a többségi javaslat a tótok, szerbek és románok törvény előtti egyenlősége és az alkotmányos életből való egyenlő részesedésük alapján áll, ezt fogadja el. Maniu Aurél, a Krassó megyei facseti kerület képviselője, ellenkező nézeten van. Politikai egység alatt az állami, törvényhozási és kormányzati egységet érti, ennek erősödését vagy gyengülését pedig a nyelvek használatától nem tudja feltételezni. Az állam nyelvét arra a mértékre kell szorítani, ami az állam létezéséhez feltétlenül szükséges; a municipiumokban való nyelvhasználat pedig nem érinti az állam létét. A kisebbségi javaslat, amelyet elfogad, a jogegyenlőség és a többségi elv alapján épül fel. Visszautasítja a hazafiatlanság vádját és kijelenti, hogy a kérdést ő is „közös hazai szempontból" keresi.

107 Rudnyánszky Flórián, mint Bars megye tótajkú kerületének képviselője, csatlakozik Madocsányi, Justh, Plachy és Kvassay nyilatkozataihoz és Deák javaslatát fogadja el.

108 hang Gusztáv, mint io* Napló 143—145. 1. "s Napló 145—148. 1. io« Napló 148. 1. «

7 Napló 148—149. 1. 108 Napló 149. 1.