Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

ges alapja a nyelv, mely nemcsak szerv az emberek szellemi fejlődésére, hanem azon egyedüli csatorna is, melyen keresztül a közműveltség az emberek tömegébe áthat.. ."

58 A nemzetek arra törekednek, hogy nemzetiségük és nyelvük a politikai életben jelentőséget szerezzen. A nemzetiség és az állam többféle viszonyban lehet egymással, a kettő egybeeshet s akkor nemzeti államról beszélhetünk; előfordulhat az, hogy egy nemzetiség több államba van tagolva s azokat feloldva újat képez (Olasz- és Németország) ; vagy lehet olyan állam, amelyben több nemzetiség együtt tud élni. Ez utóbbi esetben a nemzetiségek föderáció, vagy nemzetiségi önkormányzatok útján őrizhetik meg sajátos jellegüket. Magyarország az ilyen több nemzetiségű államok közé tartozik s úgy a föderációra, mint az önkormányzatra vonatkozóan találunk itt példát. Horvátország, Szlavónia és Dalmácia, valamint az autonóm ^ Erdély és az anyaország viszonya a föderációs államjogi szerkezetre emlékeztet; a municipális intézmények pedig a szűkebb hazában a nemzetiségi önkormányzatnak lehetnek kiindulópontjai. A nemzetiségi kérdést a szónok a municipiumokhoz hasonlóan kívánja megoldani s ezért a nemzetiségek számára a következő követelményeket állítja fel: „1. hogy a különféle nemzetek Magyarországban olyanokul elismertessenek ; 2. hogy azon tény, miszerint valamely municipiumban a lakosok vagy átalában vagy többségben egy nemzetből valók, mértékadó legyen a hivatalos nyelv és azon municipium jellege tekintetében; 3. hogy a vegyes municipiumok a geographiai és ethnographiai, valamint a közigazgatási lehetőség tekintetbe vételével a nemzetiségek szerint határoztassanak meg."

59 Ezután a követeléseivel szemben felhozható ellenérveket igyekszik megcáfolni. Az első tétel ellen azt szokták felhozni, hogy a magyarországi nemzetiségek más nemzetek részei, mert ha e nemzettöredékeket nemzeteknek ismernék el, akkor több ugyanazion nemzetiségű nemzet létezését kellene elismerni. Ezzel szemben tény az, hogy a több államba tagolt nemzetek nem szűnnek létezni, hiszen lengyel nemzet van Oroszországban és Galíciában, angol nemzet Nagy-Brittanniában és Észak-Amerikában (?!) és német nemzet is több országban. Svájcban három nemzetből vannak részek s ezeknek nyelvét az alkotmány nemzeti nyelveknek nevezi, ami feltételezi a nemzetet. — Hosszan cáfolja azt az ellenvetést is, mely szerint egy államban csak egy politikai nemzet létezhet. Midőn az államban nemzetről beszélnek, akkor nem a genetikai „nttfio"-ra gondolnak, hanem a polgárok összességéről az uralkodó irányában, a törvényhozás egyik tényezőjéről és ebben az értelemben „a nemzet annyit jelent, mint „populus"', amint a magyar törvénykönyv is „populus"-xő\ szól, mely akkor természetesen a nemességből