Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

párját ritkította. Majd felsorolta azokat a jogforrásokat, melyek a szászok nyelvhasználatát biztosítják. Elsősorban az uniót kimondó 1848:VII. tc. 5. §-val

29 foglalkozik és hangsúlyozza, hogy a szász nemzetség minden ősi jogáról kész lemondani az unió kedvéért, addig a határig, amíg nemzetisége nem forog veszélyben s e határ egyik köve a szabad nyelvhasználat.

30 Azon törvények között, amelyeknek a fenntartását az 1848 :VH. tc. ígéri, ott van az erdélyi 1791:XXXI. tc, mely a magyar nyelv használatát csak a magyar és székely hivatalokra korlátozza; az erdélyi 1847:1. tc. 4. és 5. szakasza, amelyek a szász nemzet kebelében a német nyelv használatát biztosítják. Hivatkozik az uniót kimondó 1865. évi kolozsvári gyűlés feliratára és Őfelségének arra adott válaszára, mely a különböző nemzetiségek és vallások jogigényeinek biztosítását a közös országgyűlés feladatának jelenti ki. A központi bizottság javaslatát csak akkor tudja elfogadni tárgyalási alapnak, ha az utolsó cikket a következőképen módosítanák: „A korábbi törvényeknek e fentebbi határozatokkal ellenkező rendeletei ezennel eltöröltetnek, kivéve a szász nemzetiség és ágostai vallás egyház nyelvi viszonyait szabályozó erdélyi 1847-beli I. törvénycikknek rendeletei."

31 Nicolics Sándor, a Torontál megyei párdányi kerület képviselője, a nemzetiségi kérdést Eötvös szavaival élve országos kérdésnek tekinti és azt a célt tartja a legfontosabbnak, hogy a haza különböző nyelvű polgárai a hazaszeretetben egyesüljenek. E célból meg kell nyugtatni a nemzetiségeket, hogy olyan békében éljenek együtt, mint a vallásfelekezetek, anélkül azonban, hogy az állami kapcsolat kárt szenvedne. Mivel úgy találja, hogy a központi bizottság és a Deák-féle javaslat távol áll attól a határtól, mely a nemzetiségek megnyugtatásához feltétlenül szükséges, a kisebbségi javaslat pedig az állami kapcsolatot túlságosan meglazítaná, egyiket sem fogadja el.

32 Sztratimirovics György, Nagy-Becskerek város képviselője szerint a nemzetiségi kérdést csak akkor lehet sikeresen megoldani, ha a magyarok kevésbé kötik magukat a történelmi joghoz, a nemzetiségek pedig a faji eszmétől az állam eszméjéhez emelkednek fel. A törvényjavaslat „egy öreg állam történeti traditiói után indulva., ódon jogi fogalmakat és doctrinákat akar egy a népek culturája és állam életében egészen új tüneményre alkalmazni".

33 Egy politikai nemzet többségi votumával készülnek itt törvényt hozni, ahol csak a kompromisszum elfogadható megoldás. A javaslat messze túllépi azokat a határokat, amelyek az államépség fenntartására feltétlenül szükségesek. A javaslatban Sztratimirovics a centralizáció merev szellemét véli felfedezni s így az az idők szelle28 Az erdélyi törvények és szabadságok fenntartása. s° Napló 34. 1. 31 Napló 35. 1. 32 Napló 36—37. 1. 33 Napló 37. 1.