Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

mével, sőt a 48-as törvényekkel száll szembe. A megoldást nagyon egyszerűnek találja. Terjesszük a nyelvnek jogát a municipiumban ép úgy, mint a megyében; terjesszük a törvényszékeknél legalább a fellebbviteli bíróságig: s ekkor a kielégített s kibékített nemzeti­ségek Magyarország nagyságát és jövőjét minden időkre biztosí­tották. 34 A központi bizottság és a Deák-féle javaslatot, a szerb közvéleménynek adva kifejezést, nem fogadja el, a kisebbségi javas­latra vonatkozóan nem nyilatkozik. Jankovich Antal, a Mosón megyei szt.-Jánosi kerület képvise­lője, a nagyrészt horvát és német lakosú Mosón megyei helyzetet ismerteti, ahol sohasem ismertek nemzetiségi viszálykodást és az Üldöztetések idején is a vármegye minden egyes polgára igaz ma­gyarnak vallotta magát. A központi bizottság és Deák javaslatát fogadja el abban a meggyőződésben, hogy Magyarország már eddig is „a bevándorolt és itt letelepedett más nemzetiségeknek oly jogo­kat biztosított, melyeket nem Európa, de széles e világon egyik ország sem adott meg.. ." 35 Fabritius Károly, a segesvári kerület képviselője, nem látja kellőképen biztosítva a szászok municipális nyelvjogát, amit hét évszázad óta gyakorolnak s ezért célszerűségi okokra is hivatkozva és mivel ennek fenntartása nem jelent semmiféle veszélyt a magyar nyelvre, Bömches Frigyes indítványához csatlakozik. 36 Túry Gergely, a Három- és Miklósvárszék kézdi-orbai kerület képviselője, a kisebbségi javaslatot teszi éles bírálat tárgyává. Ha nem sikerült a hatalmas osztrák birodalomnak a románok és szá­szok segítségével Magyarország államiságát megsemmisíteni, akkor ma ez még kevésbbé sikerülhet a nemzetiségeknek, mert már a Lajtán túl is belátják azt, hogy az önálló Magyarország érdekei a dinasztia érdekeivel azonosak. A kisebbségi javaslat aláíróit négy pontra figyelmezteti. Először minden túlzás önmagában hordja vesztének elemeit. Másodszor a történeti mult és földrajzi fekvés hatalmasabb kapocs, mint a nyelv. Harmadszor a történelmi jog olyan szent az államok életében, mint a tulajdonjog a magánjog körében. Negyedszer minden hozandó törvény egyetlen biztosítéka a már hozott törvények betartása. A többségi javaslatot párt­fogolja. 37 Eitel Frigyes Nagysink város és kerület képviselője, nem tartja sem igazságosnak, sem célszerűnek a központi bizottság javaslatát. A szászok történelmi jogain túl hivatkozik a természeti jogra, mely „minden személynek jogot ád a maga sajátságában élni és létezni. Ezen sajátságokhoz tartozik első rendben a nyelv és jogosítva van minden ember a maga anyanyelvét, nemcsak egyénileg, hanem azon testületekben is, melyekben él, használni és s* Napló 39. 1. « Napló 40. 1. 38 Napló 40. 1. 37 Napló 41. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom