Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

érdekeinek kielégítését. A cél tehát azonos, csak a módszerek eltérőek. „A kérdés megoldására vonatkozólag két javaslat terjesztetett a t. Ház elé: egyik a kiküldött bizottság többsége által, mely e kérdés megoldását az egyéni szabadság teljes biztosításában, nemzetiségi tekintetben is keresi; a másik a kisebbség véleménye, mely a nemzetiségi kérdés megoldását főként három törvényes rendelkezésnek elfogadásától várja: először attól, hogy a megyék s a hazának más kerületei s törvényhatóságai nemzetiségek szerint kerekíttessenek ki; másodszor attól, hogy minden egyes, ily módon kikerekített megyében egy nyelvnek uralma mondassék ki törvény által; harmadszor attól, hogy az ország hivatalai s méltóságai, sőt végre még képviselete is a nemzetiségek arányában osztassanak el."

22 A kérdéshez ezekből a gyakorlati szempontokból akar hozzászólni. Ami az első kérdést illeti, hiányolja a kisebbségi javaslatban azt, hogy nem jelölte meg ,annak módját, ami szerint az egyes polgárok nemzetisége megállapíttassék. Már pedig a nemzetiségi területek csak úgy határolhatók el, ha előbb adva van a nemzetiség meghatározásának ismérve és az a forum, amelyik az egyének nemzetiségét megállapítja, mivel a szabad bevallásra e kérdés eldöntését bízni nem lehet. Arról sem beszél a javaslat, hogy az egyes törvényhatóságok uralkodó nemzetisége mennyi időre Jiatároztatik meg, hiszen az idők folyamán változások is történhetnek a lakosság körében. A főcélt a nemzetiségek megnyugtatásában látja, de kétségbe vonja azt, hogy a kisebbségi javaslatban foglalt elvek végrehajtása ide vezetne.

23 „Én is foglalatoskodtam egy kissé a nemzetiségi kérdéssel — folytatja — (Halljuk!) s ennek következtében tanulmányoztam az ország ethnographiai viszonyait. De úgy vagyok meggyőződve, hogy nincs oly tudós a vüágon, aki Magyarország

1 megyéit úgy tudná kikerekíteni, hogy ezen megyékben, azaz többekben a megyék közül, több nemzetiség ne lenne együtt. Hiszen magok, az igen tisztelt indítványozók is annyira átlátják ezt, hogy javaslatukban felteszik nemcsak azt, hogy absolut többségben lesz bizonyos nemzetiség, hanem felteszik még azt is, hogy kikerekítés mellett még több megyében absolut többséget nem fognak találhatni, hanem csak relatív többséget. Bizonyos ennek következtében, hogy azon pillanatban, midőn az egyes megyékben bizonyos nemzetiség uralmát, a többség uralmát kimondjuk: azon nemzetiségek, melyek nem tartoznak a többséghez, magokat ezáltal megnyugtatva nem érezhetik, (Élénk helyeslés) hogy e szerint, midőn egy nemzetiségnek minden kívánalmait teljesítjük, egyszersmind azok, melyek a többségben nincsenek, legszentebb jogaikban sértve érzendik magokat. (Helyeslés.) Minthogy pedig minden egyes nemzetiség hasonló helyzetben van az országnak több megyéjében, s míg egyik megyé-