Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
és a magyar nyelvért folytatott küzdelem előharcosa, de már akkor kiválik azáltal, hogy a magyar nyelvet nem akarja a nemzetiségekre ráerőszakolni. Zala vármegye 1843 november 10-én tartott közgyűlésén mondott beszédében nem látja helyénvalónak, hogy a magyarul nem tudók a választási jogból kizárassanak. „Anyai nyelvünk csak privát capacitatio, tanítás és intézetek útján hozassék virágzásba s erre praeclusiv terminust nem véli célszerűnek" — jegyzik fel beszédéről. 17 Az 1861. évi országgyűlés felirati vitájában e kérdésről vallott nézeteit fentebb idéztük. A kiegyezési országgyűlésen már teljes vértezettél védi a magyar politikai nemzet gondolatát? A felirati vitában a képviselőház 1866 február 21-i ülésén Sztratimirovics Györgynek válaszolva kijelenti: „Magyarországon politikai nemzetiség csak egy van." 18 Majd a december 15-i ülésen Miletics Szvetozárt így oktatja ki a magyar közjogra: „...míg alkotmányunk fenáll, addig míg az fentartatik, amint fentartani mi sürgetjük, addig Magyarországban politikai nemzetiség csak egy van, s ez a politikai nemzetiség éppen úgy magában foglalja a románokat, mint a magyarokat, éppen úgy a szerbeket, mint a tótokat. (Helyeslés.)" 19 Ezért amikor a felirat a magyar nemzet szabadságát kéri vissza az uralkodótól, akkor „az összes nemzetiségeknek, mint politikai nemzetnek egységére" gondol s utána a nemzetiségekkel kíván megegyezni. y A képviselőház 1867 március 7-i ülésén a minisztériumnak a köztörvéjnyhatóságok visszaállítása tárgyában tett előterjesztéséhez Macellariu Illés román nyelven akart hozzászólni, amire az elnök a képviselők zajos ellentmondásai közepette figyelmeztette, hogy az országgyűlés nyelve a magyar. Deák Ferenc, ki utána jelentkezett szólásra, megőrizte higgadtságát és kijelentette, hogy a törvényt be kell tartani, különösen ma, amikor a nemzet az alkotmányt akarja visszaállítani. Majd így folytatta beszédét: „A nemzetiségi törekvések korunkban épp oly korszerűeknek látszanak, mint egykor a vallási viszályok voltak; de remélem Istentől, hogy valamint vagy elértük, vagy közel vagyunk azon időhöz, ahol az ember becsét nem a katekizmus szerint ítélik meg, úgy eljön azon idő is, midőn az ember becsét, értékét, alkalmas voltát nem a grammatika és a szótár szerint bírálják meg. (Helyeslés.) Várjuk be ezen időt és addig is legyünk egymás iránt méltányosak és türelmesek.. ." 20 Deák szabadelvűségének bizonyítására legtöbbet a szerb nemzeti színház segélye ügyében mondott beszédét szokták idézni, ami a következőképen zajlott le. A képviselőház 1868 november 14-i ülésén szerepelt a belügyminisztérium 1869. évi költségvetésének részletes tárgyalása. A költségvetés a „nemzeti színház" nyugdíj17 Deák Ferenc beszédei, összegyűjtötte Kónyi Manó. Másodk kiadás. Budapest, 1903, II. k., 54—55. 1. 18 Deák i. m. III. k., 571—572. 1. 18 Deák i. m. IV. k., 134. 1. *» Deák i. m. IV. k., 369—370. 1.
