Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

nemzetiségi mozgalom nem mesterséges agitáció műve, hanem természetes folyamat, melynek célja az egyéni szabadság elvének a nemzetiségek körében való alkalmazása. Ezért a mozgalmat erőszakkal elnyomni nem lehet, hanem „a nemzetiségi kérdés megoldása hazánkban csak az egyéni szabadságnak kiterjesztése s alkotmányos Önállásunknak fenntartása által eszközölhető, s hogy a nemzetiségi egyenjogúság practikus kivitelére, melytől © kérdés végleges megoldása függ, hazánkban csak az 1848-iki törvények becsületes végrehajtása s az kívántatik, hogy közigazgatási szervezetünkben az önkormányzás elvéhez ragaszkodjunk".

14 A nemzetiségi mozgalomban az isteni gondviselés manifesztációját fedezi fel, mely az emberi nem történetének egy adott pillanatában támadt, amikor a haladás látszólag lehetetlenné vált s célja az, hogy mindazt, ami a társadalomban megromlott, leterítve, az emberiség előtt új utakat nyisson. Ezt az* eszmét hazánk sem utasíthatja el s jövőnk attól függ, hogy tudunk résztvenni abban a közös munkában, mellyel Európa népei ezen eszme létesítésén dolgoznak. A történelem folyamán nemzetünk annak köszönheti fennmaradását, hogy a nyugati civilizáció zászlóját Európa e részén ő fogta fel s azzal az erélyességgel, melyet keleti bölcsőjéből magával hozott, nyugat népeinek közös eszméiért és érdekeiért küzdött. „Nincs nép, mely a közös haladásból kivonhatná magát; s az állás, melyet egyes nemzetek bizonyos korszakokban elfoglalnak, azon viszonytól függ, melybe az azokban uralkodó eszmékhez léptek.. ."

15 — fejezi be fejtegetéseit br. Eötvös József. Ha Eötvös történetbölcseleti szemlélete az európai fejlődés és a magyar történelmi adottságok távlatait nyitotta meg a nemzetiségi törvény előtt, Deák a magyar alkotmány fejlődésének folytonosságába állította be a törvény javaslatát. Alkotmányunk a 48-as törvényhozással gyökeres reformokon ment keresztül s megszűnt a magyar nemesi nemzet, a populus werbőczyanus fogalma. Míg Eötvös a nemzetiségi mozgalmak lényegét kutatta, Deák a magyar politikai nemzet fogalmának adott új és korszerű megfogalmazást, belefoglalva nemcsak a felszabadított alsóbb néprétegeket, hanem a hon minden polgárát, bármi nemzetiséghez tartozzék, teljesen egyenlő jogokkal. Ebből az új köntösben megjelenő ősi nemzetfogalomból indul ki a magyar nemzetiségi törvény. Deák Ferenc nem dolgozta ki a nemzetiségi kérdés elméletének egy új rendszerét, miként Eötvös, mert ő a nemzetiségi problémát nem önmagában vizsgálja, hanem e kérdésben elfoglalt álláspontja szerves része a magyar államiság múltjáról és jövőjéről vallott nézeteinek.

16 A haza bölcsének a nemzetiségi kérdéssel szembeni magatartását is az éles logika és a vas következetesség jellemzi. Az 1839/40. évi országgyűléstől kezdve ő az ellenzék vezére 14 Eötvös i. m. 111. l. 15 Eötvös i. m. 122. 1. 16 V. ö. Junger József: Deák Ferenc és a nemzeti kisebbségek. Magyar Kisebbség. XII. évf., 1933, 143—150. 1.