Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontosabb okmányait is, ha ezek oly nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért. Az idézési végzés, a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható, annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő fél lakik, jegyzőkönyvi nyelvén vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogalmazandó. A többi végzés, határozat vagy ítélet az állam hivatalos nyelvén hozandó ; de köteles azt a bíró minden egyes félnek azon nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen ez azt kívánja, a mennyiben azon nyelv azon törvényhatóságnak, a melyhez a bíró tartozik, ügykezelési nyelvét vagy jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi. 16. §. Ha ily perek felebbeztetnek, a bíró hivatalból köteles mindazon okmányokat, a melyek nem az állam hivatalos nyelvén szerkesztvék, a törvényhatóság székhelyén rendszeresített fordítók által magyar nyelvre fordíttatni s a perrel együtt a fordítmányokat is a felebbezési bírósághoz felterjeszteni. A felsőbb bíróságok végzései, határozatai és ítéletei az állam hivatalos nyelvén levén szerkesztendők, ezek közléseinél a per első bírája ugyanazon szabályt tartozik követni,a mely a fentebbi 15. §. utolsó pontjában az első bíróság ítéleteinek közlésére nézve van felállítva. vezeti, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közül kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha e tekintetben megegyezés létre nem jönne, a bíró a tárgyalási jegyzőkönyvet a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikén vezetheti; tartozik azonban annak tartalmát a feleknek, szükség esetén tolmács segélyével is, megmagyarázni." A második és harmadik bekezdés azonos a bizottsági javaslat 15. §-ának 2. és 3. bekezdésével. A negyedik bekezdés az első szerint alakul át: „A bírói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó; de köteles azt a bíró minden egyes félnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen kívánja, a mennyiben azon nyelv a törvényhatóságnak, a melyhez a bíró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi." A központi bizottsági javaslat 16. és 17. §§-ai a bizottsági javaslat 17. és 16. §§-nak felelnek meg, bár az előbbi lényegesen módosítja, leegyszerűsíti a bizottsági javaslat rendelkezéseit, amihez képest csak a központi bizottság 16. §-ának 3. bekezdése hoz új intézkedést. 17. § Fölebbezés esetében köteles a bíró a pert és a kereset s védelem alapjául szolgáló csatolmányokat, a mennyiben nem az állam hivatalos nyelvén volnának fogalmazva s a felek által hitelesen le nem fordíttattak, haladék nélkül magyarra hivatalból lefordíttatni s az eredetiekkel a fordításokat is felterjeszteni. E célból az illető törvényhatóságok székhelyein, a szükséghez képest, az állam költségén, fordítók rendszeresíttetnek. Az állam hivatalos nyelvén szerkesztendő felsőbb bírósági határozatok közlésénél a per első bírája, a mennyiben a felek kívánnák, a 15. §. értelmében jár el. Dr. Mikó Imre: Nemzetiségi jog. 161