Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
XIII. A vajdaság védszentje Sz. Sebők (Sabbas). Eme szerb ünnep alkalmával a Vajdaság különvallású lakosainak tartózkodniok kell mindazon) munkáktól, melyektől a görög-keleti szerbek Sz. István napján tartózkodni kötelesek. XIV. Ha a határőrvidék katonai rendszere eltöröltetnék — ami azonban csak az általános szerb congressus beleegyezésével történhetik — vagy ha e rendszer eltörlése nélkül is az alkotmányos intézmények a határőrvidéken is behozatnának, akkor a jelen határozatok a Vajdaság kiegészítő részét képező pétervári, német-bánsági és szerb-bánsági ezredekre, a titeli zászlóaljra és az illető katonai szabad községekre is ki fognak terjedni, amihez képest a Vajdaság képviselőinek száma Magyar-, Horvát-, Tót- és Dalmátországok országgyűlésein, és a szerb hivatalnokok száma a középponti hatóságoknál aránylag meg fog szaporíttatni. XV. Az egyház-nemzeti (kirchlich-national) ügyeket illetőleg, melyek az egyházra, kolostorokra, papságra, nevelésre, tanodákra és alapítványokra vonatkoznak, és amelyek más hasonnemű intézményekkel együtt úgy a Vajdaságon belüli, mint azon kívüli szerb nemzet tulajdonát teszik, a szerb nemzetnek és az ő egyházi és világi közegeinek az intézkedési bugyda jogszervezés és igazgatás, mint a rendelkezés és ellenőrzés tekintetében fentartatik, kizáratván az ügyekre vonatkozólag a köztörvényhozás és kormány minden befolyása, a legfelső felügyeleti jog egyedüli kivételével. v E tekintetben a további intézkedések az általános szerb nemzeti congressus számára tartatnak fenn. Az itt előrebocsátott határozatok az illető törvényhozó testületek általi elfogadásuk után oly kölcsönös megállapodást fognak képezni, melytől egyik rész a másiknak beleegyezése nélkül el nem állhat. Eme szerződés, mint alaptörvény (Grundgesetz), a rendes törvényhozásnak alárendelve nincs és nem lehet azt se legfelső rendeletekkel, se az országos törvényhozás határozataival megváltoztatni, eltörölni, felfüggeszteni, vagy félremagyarázni. József m. k. patriarcha. Mandics T. m. k. tollvivő. Hogy e másolat a patriarchai irattárban található eredetivel szóról szóra megegyezik, hivatalosan bizonyítom. Karloviczon márc. 24. (april 5.) 1866. Dr. Raies Miklós s. k. patriarchai és nemzeti titkár (P. H.). Szerb nyelvről magyarra fordította Manojlovics Emil s. k. országgyűlési képviselő. C. III-dik melléklet a 133. sz. irományhoz. 4 Törvényjavaslat az országos nemzetiségeknek és nyelveknek Magyarországban leendő szabályozására és biztosítására. 1. §. Magyarországban a következő történeti országos népségek, ú. m. a magyarok, románok, szerbek, szlovákok, oroszok és németek egyenjogú országos nemzeteknek ismertetnek el, amelyek számára a nemzetiség és nyelv politikai egyenjogúsága az állam területi épségének és politikai egységének korlátai közt alaptörvényileg biztosíttatik. Minden nemzetnek 4 Irományok VI. k., 261—264. 1. — Ez a szöveg megegyezik az Irományok VI. kötetében, a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság 343. sz. alatt beterjesztett jelentésének II. mellékleteként közölt törvényjavaslattal (134— 137. 1.). Ez utóbbi helyen a javaslat a következő címet viseli: )y A. román és szerb nemzetiségű országgyűlési képviselők által közösen készített s f. 1867. évi február 11-én aláírt törvényjavaslat stb." A javaslatot itt csak hárman írták alá: Mocsonyi Antal, Branovácsky István és Dr. Miletics Szvetozár.
