Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

Eme képviselők a szerb nemzetet mint ilyen képviselik, önként értetik egyébiránt, hogy ők ugyanazon képviseleti jellemmel és mindazon jogokkal bírnak, melyek a törvényhozó testület többi tagjait illetik. Szerémmegyének, mint a Szerb Vajdaság kiegészítő részének, a háromegy királyság országgyűlésén leendő képviseltetését ugyanez országgyűlés törvény útján határozandja meg. VI. A Szerb Vajdaság ügykezelési nyelve, úgy a közigazgatásban és törvénykezésben, mind gyűlésekben s a felsőbb hatóságokkal való érintkezésben, a eyrill helyesírása szerb nyelv leend. A területen kívüli hasonállású hatóságokkal való érintkezésben a viszonyosság elve alkalmazandó. A községekhez közvetlenül intézett rendeleteiket a hatóságok azon nyelven tartoznak kiadni, mely az illető község ügykezelési nyelve. A községi ügyekre vonatkozólag az ügykezelési nyelv meghatározása minden község szabad akaratára bizatik. Kérvények és panaszok az illető területben divatozó bármely nyelven beadhatók; a gyűlésekben pedig e nyelven kívül még azon vidék nyelve is * használható, melyből a gyűlés összehivatott. VII. A Szerb Vajdaságban az eddigi megyék számára külön főispánok nem fognak kineveztetni, az összes közigazgatás élén a szerb vajda állván, aki a Vajdaság egyes részeiben mindazon jogokat gyakorolandja, melyek a főispánokat megilletik. A Szerb Vajdaság területi gyűlésének jogában áll a Vajdaság alsóbb közigazgatási és bírósági belszervezetét ő cs. k. felségének jóváhagyásával meghatározni és a szükséghez képest átalakítani. Vin. A Vajdaság számára egy külön feltörvényszék fog felállítatni mint másodfokú biróság az összes Vajdaság törvénykezési ügyeiben. A Szerb Vajdaságban mind a feltörvényszék, mind pedig az elsőfokú bíróságok kiválólag görög keleti hitű szerbekkel, a terület többi népességéhez aránylag azonban más nemzetiségűekkel is, töltendők be. IX. A harmad-fokú bíróságot a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve a magyar hétszemélyes tábla, Szeremet illetőleg pedig a háromegy királyság legfelsőbb törvényszéke képezendi. X. Az illetékes legfelső, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságoknál a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve két-két, Szeremre nézve pedig egy-egy előadó ülnök legyen állandóan alkalmazva, döntő szavazattal és megkívántató mellékszeméjyzettel a keleti hitvallású szerbek sorából, és pedig a közigazgatási állomásokat illetőleg a szerb vajda kijelölése folytán. XI. A szerb patriarcha méltósága a karlovici érsekséggel válhatlanul össze van kötve és többé meg nem szüntethető. A szerb patriarchának a magyar országgyűlés felső házában közvetlenül a prímás után, a háromegy királyság országgyűlésén pedig a zágrábi érsek előtt van ülése és szavazata. A görög-keleti egyház püspökei a magyar és háromegy királyság országgyűlésein a római-katholikus dioecesális püspökök között a felszentelés rendje szerint ülnek és szavaznak. XII. A vajdasági szerbek politikai nemzeti létének külső jeleit képezik: a szerb címer és zászló. A vajdasági címer fehér kereszt vörös mezőn négy kék kova-acéllal. A vörös-kék-fehér színű szerb zászló hivatalos ünnepélyek alkalmával a császári, a Vajdasághoz tartozó Bács és Bánság vidékein pedig a magyar zászló mellett kötelezőleg használandó.