Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

társadalmi szerződés a latin nyelv közös használatán nyugszik. Különben is a magyar nyelv még igen kezdetleges ahhoz, hogy diplomáciai nyelvnek lehessen használni s az országnak csak egyharmada ért magyarul, a többi nemzetiség (?!). De Horvátországon kívül Bulgária, Bosznia, Oláhország, Galícia és Lodoméria is mind a szláv és latin nyelv alapján egyesült Magyarországgal s így ezeknek a visszaszerzéséről is le kellene mondani, ha a magyart vezetnék be államnyelvnek.

6 A horvátok ettől kezdve minden magyar nyelvű javaslatnál ellenvéleményt jelentenek be, de állásfoglalásuk, amint láttuk, nem nemzetiségi, hanem közjogi meggondolásokból indul ki, éppen úgy, mint a magyar nemesség jelentős részének és főként az első tábla főrendjeinek szintén a latin nyelv mellett mindegyre megismétlődő megnyilatkozásai. A horvát álláspont mégsem nevezhető egységesnek, mert a horvát urak egy része az ősi sorsközösség alapján lelkesen pártolta a magyar nyelvet. Várasd megye még 1830-ban is üyen értelmű utasítást adott követének, a zágrábi akadémia növendékei pedig elhatározták, hogy önkéntes adakozás alapján fognak magyar nyelvtanárt szerződtetni.

7 A magyarországi nemzetiségek közül még nem nyüatkoztak meg ebben a korban az országgyűlés előtt a szerbek, románok és tótok. A szerb mozgalom jelentőségét idejében felismeri II. Lipót, ki 1790-ben engedélyezi a temesvári illyr kongresszust, melyre a püspökökön és ortodox vallású tábornokokon kívül a papi, földesúri, katonai és polgári rendnek 25—25 választott tagja kap meghívót. Ez a fiókparlament az illyr-magyar szövetség híveit, Tököly Szávát, a klérust és a nemességet leszavazva, Schmidf eld tábornok, királyi biztos biztatására kimondja, hogy követeli a nemzeti privilégiumok megerősítését, nemzeti terület kijelölését, amelyen a szerb nemzet jogi személyiséget alkosson, szerb udvari kancellária felállítását, nemzeti federáció alkotását, mely az összes ausztriai szerbeket felölelje, szabad vallásgyakorlatot és görög nem egyesültek hivatalviselési jogát, a katonai határőrvidék fenntartását a bécsi udvari katonai tanács igazgatása alatt.

8 II. Lipót ezeket a kívánságokat nem teljesítette ugyan, de a következő évben felállította az illyr kancelláriát s annak élére gr. Balassa Ferencet, saját fajának egyik legnagyobb ellenségét nevezte ki. A királyt nem a szerb követelés, hanem a magyar közjogi ellenállás megtörése érdekelte s a magyar rendek a szerbekkel való kacérkodással komoly figyelmeztetést kaptak.

9 A szerbekkel nemcsak a magyaroknak, hanem a görög keleti románoknak is voltak súrlódásaik, akiknek a birtok6 Marczali Henrik: Az 1790/91-diki országgyűlés. Budapest, 1907, I. k., 373—76. 1. 7 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. I. k., Genf, 1864, 519—520. 1. 8 Bapant, Daniéi: K pociatkom madarizácie. II. k., V. Bratislave 1931, 374. s köv. lapok. 8 Hóman—Szekfű: Magyar történet. 1. kiadás. VI. k., Szekfü: A tizennyolcadik század. 387. 1.