Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

1847/48 :XVI. t. c. 1-ső §-sa folytán a megyei htóságok is népképviselet alapján fognak szerveztetni — a következő törvényjavaslati pontozatokat vagyunk bátrak a t. képviselőháznak előleges jóváhagyás végett ajánlani addig is, míg az országgyűlés kiegészítését gátló akadályok elhárítása kö­vetkeztében a tisztelt ház által helyeselt irányban kidolgozandó törvény­javaslatunk eldöntő tárgyalás alá bocsáttathatik. A, Az egyesek és testületek nemzetiségi jogairól. 1- ször. Minden honpolgárnak jogában áll saját községi, avagy tör­vényhatóságához, úgy az államhatóságokhoz intézett beadványaiban anya­nyelvét használni. 2- szor. Más községek avagy törvényhatóságok azonban csak oly bead­ványokat tartoznak elfogadni, melyek az illető községben, avagy terüle­ten divatozó nyelvek egyikén írvák. 3- szor. A községi gyűlésekben mindenki anyanyelvén szólhat. 4- szer. A községek ügykezelési nyelvét a községi gyűlés határozza meg; ugy azonban, hogy a kisebbség kívánatára annak nyelve is alkal­maztassák az ügykezelés körül. 5- ször. A községi elöljárók az egyes lakosokkal való hivatalos érint­kezésükben azoknak nyelvét használni kötelesek. 6- szor. Az egyházközségek szabadon intézkednek saját ügyeik keze­lésénél átaljában és különösen az anyakönyvek kezelésénél, ugy az elemi iskolákban használandó oktatási nyelv iránt is. 7- szer. Minden vallásfelekezet és nemzetiség egyaránt fel van jogo­sítva az állam segélyét oly községek részére igénybe venni, melyek saját egyházi és nevelési terheik viselésére képtelenek. 8- szor. Minden vallásfelekezetnek és nemzetiségnek szabadságában áll közép és felső tanintézeteket állítani; ezekben, valamint az egyes vallás­felekezetek és nemzetiségek részéről eddigelé már is felállított üyennemű tanodákban az oktatási rendszernek és nyelvnek meghatározása, a kor­mány felügyeleti jogának meghagyásával, az alapító egyént, vagy testü­letet illeti. 9- szer. Az állami tanitézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása az oktatásügyi ministerium teendőihez tartozik, mely ez intézkedéseinél, az illető intézet kerületében divatozó nyelvekre tekintettel lenni köteles. 10- szer. Az országos egyetemnél az országban lakó minden nemzeti­ségek számára nyelv és irodalmi tanszékek állitandók. &. A törvényhatóságokról. 11- szer. A törvényhatóságok gyűléseiben mindazok, kik szólásjoggal birnak, anyanyelvüket használhatják. 12- szer. A tanácskozások felett vezetendő jegyzőkönyvnek és a tör­vényhatósági tisztviselők ügykezelésének nyelvét a közgyűlés határozza meg; a törvényhatóság területem létező minden nemzetiségnek joga fenn­maradván a jegyzőkönyvnek saját nyelvén is leendő vezetését követelheti. 13- szor. Az esetben, ha a törvényhatóságnak jegyzőkönyvi nyelvéül nem a magyar fogadtatnék el, az államhatóságok felügyeletének kellő gya­korlása tekintetéből ezen jegyzőkönyvek magyar nyelven is vezetendők. 14- szer. A törvényhatósági tisztviselők az alájuk rendelt községekkel és magánosokkal való érintkezésükben, nevezetesen pedig ugy magánjogi, mint bűnvádi szóbeli tárgyalásoknál azoknak nyelvét használni kötelez­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom