Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

15- ször. A törvényhatóságok egymás közt magyar nyelven közleked­nek; megengedtetvén mégis, hogy azon vegyes ajkú hatóságok, melyeknek ügykezelési nyelve ugyanaz, egymással e nyelven közlekedhessenek. 16- szor. Oly törvényhatóságokkal, melyeknek kebelében az egyes tör­vényhatóság által megállapított ügykezelési, avagy annak területén létező magánosok és testületek által használt nyelv nem divatozik, minden mel­lékletek hiteles magyar fordításban is közlendők. 17- szer. A törvényhatóságok az államhatóságokkal magyar nyelven érintkeznek. C. Az államhatóságokról. 18- szor. Az államhatóságok ügykezelési nyelve a magyar. 19- szer. Az államhivatalok és tisztségek az 1844. 5-ik t. c. értelmében nemzetiségi különbség nélkül egyéni képesség és érdem szerint betöltendők. 20- szor. Az illető ministeriumok kötelesek arra ügyelni, hogy az egyes államhatóságok hivatalaira a külön nemzetiségek kebeléből elegendő szám­mal alkalmaztassanak oly egyének, kik a vegyes ajkú törvényhatóságok, ugy az alájuk rendelt testületek és magánosok részéről felterjesztett ügy­leteknek kellő elintézésére szükséges ismeretekkel birnak; ezen tekintet a főispányi méltóságok betöltésénél is szem előtt tartandó. D. Az országgyűlésről. 21- szer. Az országgyűlésének tanácskozási és ügykezelési nyelve a magyar. 22- szer. A törvények az országban lakó minden nemzetiségek nyelvén országgyűlésileg eszközlendő hiteles fordításban is kihirdetendők. 23- szor. A fönnebbi intézkedésekkel ellenkező minden törvények, ne­vezetesen: az 1847/8 :V. t. c. 3-dik §-ában, úgy ezen évi XVI. t. c. 2-ik §-ának e) pontjában és az 1840:VI. t. c. 7. §-ában foglalt megszorítások, nem különben az erdélyi approbáták és compilátákban előforduló, a román nemzetiséget sértő rendelvények újólag is, eltöröltetnek. 24- szer. Az ország területén létező minden nemzetiségeknek ekként megállapított jogai sarkalatos törvénynek nyilváníttatván, a nemzeti be­csület védpajzsa alá helyztetnek. Ama szoros kapcsolat, melyben a nemzetiségi és vallásfelekezeti viszo­nyok e hazában léteznek, lehetetlenné teszi az egymásba átfolyó igények­nek teljes különválaszthatását ; amiért is világosan megjegyeztetni óhajt­juk, hogy mindazon pontok, melyek az egyházi községek és tanodákra vonatkoznak, ép azon hazai törvényeink kifolyásai gyanánt tekintendők, melyek az egyes vallásfelekezeteknek autonomicus jogait szabályozzák s amelyeknek, nevezetesen: a mindkét hitvalláson levő protestánsok, ugy a görög n. e. egyház jogait biztosító 1790/1-ki 26. és 27-ik sarkalatos tör­vénycikkelyeknek teljes épségben leendő fenntartását e helyütt különösen kiemelendőnek véljük. Mely jelentésünk kapcsában szerencsénk van a bizottmányhoz áttett irományokat úgy Vlad Alajos és Popovics Zsigmond bizottmányi tag urak által beadott különjavaslatot is ./. alatt a t. képviselőháznak ezennel benyújtani. Kelt Pesten, augusztus hó l-jén 1861. Ifj. Bartal György s. k. előadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom