dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.
Glacz (bártfai). Ősrégi nemes család, mely a családi hagyományok szerint a sziléziai Glatz-grófság Glatz várából származik s valószínűleg már a XIV. században hazánkban lakott. A család tagjai ekkor még a Glatz-nevet viselték; közülök G. János, aki Igló főjegyzője volt (1420—1429.), IV. Frigyes német királytól (III. Frigyes római császártól) a XV. század közepén nemességet is nyert. 1 Leszármazottjait Sáros vm egyében találjuk. Fia, Tamás, bártfai tanácsos; ennek két fia közül János a 16 szepesi város grófja, Mátyás pedig reformátor és ev. lelkész volt Brassóban, s mint a reformáció buzgó hive, Honterrel együtt annak tanait terjesztette (Honter: Libellus Reformationis 1542.) és a gyulafehérvári országgyűlés előtt tartott hitvitán a hitújítás alaptanait nagy hévvel védelmezte. 2 Az utóbb emiitett Jánosnak, Lénárd nevü fiától származott, unokái : János (sz. 1599.), Jakab (sz. 1603.) és Miklós (sz. 1605.), kik közül Jakab III. Ferdinánd királytól 1637. okt. 13-án, Miklós pedig Rákóczi Györgytől 1649-ben magyar nemességet kapott. Az 1637. évi diploma szerint — mely a család nevét Glacz-mk irja — a címer ez: vágott paizs, a felső fekete mezőben jobbra fordult növekvő arany griff, jobb lábában kardot, nyíllal átlőtt bal lábában arany keresztet tart; az alsó kék mezőben szarvával felfelé álló arany holdból arany kereszt emelkedik ki. Sisakdísz: a paizsbeli griff. Takarók: fekete-arany, kék-arany. 3 Hogy a magyar nemességet nyert Glacz-család a fentebb emiitett Glatz-családdal azonos eredetű, erre nézve címereik összehasonlításából is meríthetünk adatokat. Ismeretes, hogy Glatz grófságot, mely nevét Glatz városról kapta, Podiebrad cseh király tette önállóvá 4 , aki a „comes Glatzensis" nevet is felvette. Ezen cimet később a Münszterbergi hercegek, majd a Hardegg-grófok („Gráf zu Glatz") vették fel. A Glatz-grófság címerében 5 látható vörös-arany-vörös-arany-vörös pólyák azonosak a Glatz-család XV. századi címerének egy részével, s ugyanazok megvannak a Podiebrad-féle, továbbá a Münszterbergi hercegek címerében is. Az 1637. évi magyar nemesi címerben található griff, félhold és kereszt a Pödiebrad-féle és Münszterbergi hercegek címerében is látható, az előbbiben külön, az utóbbiban egyesítve. 6 Ezt a feltűnő hasonlatosságot aligha tekinthetjük véletlennek, hanem inkább bizonyítéknak arra nézve, hogy az előbb idegen, utóbb magyar nemességet nyert Glatz-GIacz család közös eredetű. 7 Az 1637-ben magyar nemességet nyert G. Jakab leszármazottjai a XVII. század végén Kassára, majd Miskolczra költöztek s innen kerültek Arad- majd pedig Csanádmegyébe. G. János, aki 1828. január 3-án adományul kapta Csermő egyrészét 8 , Sárosmegyének 1827. február 9-én, illetve Aradmegyének 1827. márc. 26-án 1 Címerrajz Siebmacher 111. 64. 2 Révai Lexicon VIII. 562. 3 Eredeti címerlevél Glacz Antal ny. főispán birtokában. 4 Révai Lexicon u. ott. 5 Siebmacher 11. 22. 6 Siebmacher I. 6. 7 Erre nézve munkánk terjedelme nem engedi meg a bővebb kitérést, azonban szükségesnek tartottuk rövid megemlítését, hogy a hozzászólásra alkalmat adjunk. 8 Márki 11. 678.
