dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.

kiadott bizonyságlevele alapján megyénkben 1828. febr. 28-án hirdettette ki nemességét.

1 Feleségétől, bucholdi Neuman Júliától, született Albert (Adalbert ?) Antal és József nevü fiai közül Antal megyénkben telepedett meg s annak tb. aljegyzője, alpénztárosa, majd orsz. gy. követe, 1867-től—1871-ig a battonyai j. orsz. gy. képviselője volt.

2 Megalapítója és egyideig elnöke a Csanádvmegyei Gazd. Egyesületnek. Fia Antal, csanádmegyei nagybirtokosa koalíció idejében Nagyvárad és Biharm. főispánja, kisterpesti Markovits Vilmától született fia Béla, vármegyénk tb. aljegyzője (1903.), szolgabirája (1907.) és tb. főszolgabírója (1908.) volt; jelenleg külügymin. fogalmazó. A család ezen ága „Bártfaensis" előnevét 1884. óta kir. engedéllyel bártfai alakban használja. Az 1649-ben nemességet nyert G. Miklós leszármazottjai közül felemlítjük Jánost, aki nemességét 1748-ban Szepesmben igazolta; öccsét Andrást, Udvarhelyszék főkirálybiráját (1780.), továbbá Jakabot (sz. 1776, f 1831.) aki protestáns tanár és lelkész, korának egyik legtermékenyebb irója volt; 1806-ban, mint bécsi evang. lelkészt, az osztrák örökös tartományokban levő összes német protestáns gyülekezetek élén álló főegyháztanács lelkészi tagjává választották; Tivadart és Oszkárt, (sz 1872.) mindkeltő neves festőművész, utóbbi müveivel több dijat is nyert; Ödön, honvéd őrnagyot, s ennek Viktor nevü fiát, akinek nemességét Ő Felsége az 1649. évi diploma alapján megerősítette (1908.). Címere: egyenes paizs kék mezőjében álló arany oroszlán, jobb első lábában török főt tart. Sisakdísz: jobb lábában kardot tartó arany oroszlán.

3 A megyénkben szereplő ágazat ág. h. ev. vallású ; nemzedékrendje ez : 1 Ik. 1828. 403. 2 Ik. 1841. 3699. — 1848. 2., 228. — 1842. 2857. 3 Révai Lexicon VIII. 562. Családi közlések.