Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VI. fejezet: Az évszakok

A kivitelben az állatforgalom részesedése az első évnegyedben még csak 47%-os volt, a továbbiakban azonban már 92 és 98% között alakult. Az első évnegyedben az élelmiszer részesedése 37, a bőr- és prémárué pedig 14%-os volt. A további negyedekben is ez a 2 főcsoport foglalta el a második helyet, de jóval kisebb részesedési aránnyal. Említést érdemel, hogy az élelmiszer kivitele az első évnegyedben magasan meghaladta a behozatalt, a további negyedekben pedig fordított volt a helyzet. AZ ÉVNEGYEDEK ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI A 91. táblázat azt mutatja, hogy az évnegyedek áruforgalma miként oszlott meg a kereskedők országai között. A táblázat szerkezete azonos a 90. táblázatéval. Ami a teljes forgalmat illeti, mind a 4 évnegyedben Magyarországé volt a legnagyobb, a másodikban kereken 88, a harmadikban 77, a negyedikben és az elsőben egyformán 65%-kal. A második helyen az első negyedévben Morvaország állott, kereken 11%-kal, nem sokkal előzte meg az ugyancsak 10%-on fölüli Ausztriát, amely a másik 3 negyedben a második helyet foglalta el, kereken 7, 10 és 14%-os részesedéssel. Harmadik helyen a második negyedben Szilézia állott, nem egészen 2%-os részesedéssel, a harmadik és negyedik negyedben pedig a Német birodalom, 8, illetve 12%-kal. A behozatalban is Magyarország vezetett mind a 4 negyedben, 62 és 77% közötti részesedéssel. Második az első három negyedben Ausztria volt, a negyedikben Szilézia. Harmadik az első negyedben Morvaország, a másodikban és harmadikban Szilézia, a negyedikben Ausztria. A kivitelben Magyarország részesedése az első negyedben kereken 69, az utolsóban csak 62%-os volt, a másodikban azonban elérte a 90, a harmadikban pedig a 80%-ot. Az első negyedben Morvaország, a másodikban Ausztria, a két utolsóban a Német birodalom következett utána. Harmadik helyen az első negyedben Szilézia, a másodikban Morvaország, a két utolsóban Ausztria állott. A csehországi és az itáliai kereskedők teljes forgalma csak az első évnegyedben haladta meg az 1 %-ot, a német birodalmiak az év első felében csak 37 forint vámértékű árut szállítottak. AZ ÉVNEGYEDEK ÉS A MAGYARORSZÁGI ORSZÁGRÉSZEK A 92. táblázat azt mutatja, hogy a magyarországi kereskedők áruforgalma miként oszlott meg az évnegyedeken belül az országrészek között. A táblázat szerkezete azonos a 90. táblázatéval. Azzal a kiegészítéssel, hogy külön rovatban feltünteti az évnegyedek és az országrészek forgalma vámértékének a viszonyát az egész ország forgalmának a vámértékéhez is. Az I. évnegyedben, amelyre az egész ország teljes forgalmának 6,89, behozatalának 13,29, kivitelének pedig csupán 4,32%-a esett, és amelyben a többi negyedtől eltérően a behozatal abszolút és relatív vámértéke egyaránt meghaladta a kivitelét, az északi